Cirill, Metód, Európa

Cirill, Metód, Európa

Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök négyszemközti megbeszélése Moszkvában 2018. szeptember 18-án (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs)

Február 14-én ünnepli a nyugati egyház Szent Cirillt és testvérét, Szent Metódot. Ők a Bizánci Birodalom rangos tisztviselőjének gyermekei voltak, kiváló nevelést kaptak, biztos keresztény tudással fogtak hozzá a kereszténység keleti határán élt szláv népek megtérítéséhez. Cirill, a fiatalabb, 42 évesen halt meg, bátyja 16 évvel élte túl, őt hetvenévesen szólította magához az Úr. Európa egész további történelmét meghatározó döntésük volt, hogy a szlávoknak szláv nyelven adták kezébe a Szentírást, és ehhez a görögből vett szláv betűkészletet is alkottak, ami a nevét is Cirillről kapta.

A testvérpár keleti volt ugyan, de Rómához akarták csatolni a megtérített szlávokat. Ebből a tovább élt Metódnak sok súlyos nehézsége származott, be is börtönözték, többször megvádolták eretnekséggel, stb. Nem közismert, hogy az ő hamvai a történelmi magyar határhoz igen közel, a morvaországi Velehradban nyugszanak, Cirilléi pedig Rómában, az általa Herszonban megtalált s az Örök Városba vitt Szent Kelemen pápa templomában.

A nyugati egyház szláv feje, Szent II. János Pál pápa (Szent Benedek apátúr mellé) Európa társvédőszentjeivé nyilvánította őket. „Cirill és Metód összekötő kapocs, szellemi híd a keleti és nyugati hagyomány között, amelyek az egyetlen Egyház egységes hagyományában futnak össze. Ők a keleti és nyugati testvéregyházak ökumenikus törekvéseinek példaképei és szószólói, hogy imában és párbeszédben ismét megtaláljuk a látható, a tökéletes és mindent átfogó egységet. (...) Ma sincs más út ama feszültségek áthidalására, szakadások és ellentétek orvoslására, amelyek az életet és az értékeket pusztulással fenyegetik nemcsak Európában, hanem az egész világon. Kereszténynek lenni manapság azt jelenti, hogy a közösség építői vagyunk az Egyházban és a társadalomban. Ehhez szükséges a testvérek iránti nyíltszívűség, a kölcsönös megértés, az együttműködésre való készség, a lelki és kulturális javak cseréje” – írta róluk 1985-ben a lengyel pápa.

Azóta megdőlt a Szovjetunió Istentelen uralma, és évtizedekig úgy tűnt fel, hogy haladunk a tökéletes egység, a kölcsönös megértés, az együttműködésre való készség útján. Tavaly februárban kiderült, hogy mégsem. Legyünk optimisták, hogy a Cirill és Metód alkotta szellemi híd nem omlott össze végleg, csupán megrongálta az újra erőre kapott moszkvai Istentelenség. Ez a mostani Moszkva annyiban rosszabb a szovjetnél, hogy most az ugyancsak Kirill nevet viselő ortodox pátriárka szent háborúnak nyilvánította, hogy a moszkvai állam tömegesen irtani kezdte a kijevi állam alattvalóit. Szláv a szlávot, Isten nevében... Ha létezik az európaiság eszményének megcsúfolása, akkor ez az. Putyin újra meghonosította a barbárságot a keresztény világban. Minden jó szándékú ember egyetért az azonnali befejezésben. A kérdés „csupán” az, hogy kin múlik a fegyverszünet és a béke.

• Miért álságos a Fidesz-rezsim „békevágya”?
• Eszébe jutott a Fidesznek az ukrán nép önrendelkezése?
• Miből gondolja DJ Jeszy, hogy Moszkva nem győzhető le?

A teljes cikket a
Magyar Hang február 17-én megjelent, 2023/7. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!