Csák János tervét Vidnyánszky Attila húzhatja keresztbe

Csák János tervét Vidnyánszky Attila húzhatja keresztbe

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke a Pajtaszínházi Szemle megnyitó sajtótájékoztatóján a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán 2023. január 21-én (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Eddig, ha a kulturális intézmények szorult helyzetbe kerültek, hívták állam bácsit, aki – ha tehette – segített. Eljött az idő, hogy igyekezzenek megtalálni a potenciális fogyasztóikat – fogalmazott egy interjúban Csák János kulturális és innovációs miniszter. A tárcavezető következetesen vitte végig a vágyott finanszírozási rendszerről szóló gondolatmenetét a Kultúra.hu oldalon, február 1-jén megjelent beszélgetésben, így a konklúzió is világos volt: hatékonyabb működésre van szükség a kulturális életben. Tiszteletre méltó a miniszter eltökéltsége, a koncepció sikerét csupán az a tény veszélyezteti, hogy sok esetben éppen a kormányközeli szereplőkre, szervezetekre és intézményekre fordított összegek tűnnek ablakon kidobott pénznek.

A kultúra finanszírozását az állam korábban a sporthoz hasonlóan a taóval kívánta megoldani: ebben a rendszerben a cégek a társasági adójuk egy részét nem az államkasszába fizették be, hanem a támogatni kívánt előadó-művészeti szervezet működését segítették vele. Az igénylők nettó jegyárbevételük alapján juthattak taopénzhez, nyolcvanszázalékos arányban, vagyis 100 forintnyi eladott jegy után végül összesen 180 forintot tehettek zsebre. Hamar kiderült azonban, hogy több – jellemzően a kormány szívének igen kedves – szereplő is kreatívan értelmezi a struktúrát, és akár több ezer előadást is dokumentáltak – természetesen csak papíron –, ami után felvették az esetenként többmilliárdos támogatást. Amikor a legalizált közpénz-eltulajdonítás már a kormány számára is kínossá vált, megszüntették a kulturális taót – a sportban a mai napig működik –, és egy úgynevezett többlettámogatási rendszerrel igyekeztek pótolni a kiesett összegeket. Ez minden korábbinál nagyobb aránytalanságokat eredményezett. 

• Mennyi pénzből működik a Nemzeti Színház?
• Mire ad az állam soron kívül 1,2 milliárdot?
• Hová tűntek a nemzetközi hírű magyar rendezők, és ki lett az első számú producer Magyarországon?

A teljes cikket a Magyar Hang február 17-én megjelent, 2023/7. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!