Egyelőre nem sikersztori az otthonfelújítási program

Bár a kormány minden idők egyik legnagyobbjaként harangozta be a július 1-jén elstartolt, 108 milliárd forintos keretösszegű otthonfelújítási programot, amelyért előzetes várakozásaik szerint egymást tapossák majd az emberek, az elmúlt közel három hétben alaposan megcsappantak a témával foglalkozó propagandisztikus hírek. Mindez korántsem meglepő, hiszen a jó előre beharangozott sikersztori még várat magára: még az első pályázatok befogadásánál is alig tartunk – legalábbis ezt mondják a pályázat lebonyolítását végző MFB Pontokon, ahová mezei érdeklődőként betértünk, hogy személyesen kapjunk információt a tudnivalókról.

A kiírás ugyanis olyannyira komplikáltra sikeredett, hogy egyszerű földi halandó aligha képes a kritériumoknak megfelelni, de komoly nehézségekkel kénytelenek szembesülni a programra regisztrálni kívánó építőanyag-gyártók, kivitelezők is. A lebonyolításban részt vevő szerveknél is tapasztalhatók olyan problémák, amelyeket a nyár kellős közepére időzített kiírásra a jelek szerint nem sikerült orvosolni. Az 1990 decembere előtt épült házak – jellemzően Kádár-kockák – energetikai korszerűsítését célzó otthonfelújítási programot az eredeti elképzeléshez képest egy hónapos csúszással, a nyári szünidő és a szabadságolások kezdetén, július 1-jén sikerült kiírni.

• Milyen buktatói vannak a konstrukciónak?
• Melyek a legfőbb hiányosságok és kockázatok?
• Mekkora bevétele származik az államnak abból, hogy 108 milliárdnyi uniós forrást helyez ki a lakosságnak?
• Miért jó mindez a bankoknak?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap július 25-ig kapható 2024/29. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!