Először kap saját otthont a 150 éves Néprajzi Múzeum

Mosolygó Lenin, elhagyott muszlim kendő és lebegő ősrobbanás – először kap saját otthont a 150 éves Néprajzi Múzeum. A „Városliget kapujában” hamarosan megnyíló intézményt Kemecsi Lajos főigazgató mutatta be a Magyar Hangnak.

Hatalmas mennyiségű információ zúdul ránk nap mint nap, a készen kapott válaszok bősége azonban nem felszabadít, sokkal inkább korlátoz, a Néprajzi Múzeum küldetése, hogy szabadságot adjon a látogatóinak – mondta a Magyar Hangnak Kemecsi Lajos. – Nem kész terméket kínálunk, azt szeretnénk, hogy intellektuális munka kötődjön a múzeumi élményhez.

Az idén 150 éves múzeum először kap saját otthont: a Kossuth téri Igazságügyi Palotából a „Városliget kapujába” költözik. Az Ybl-díjas Ferencz Marcel, a Napur Architect iroda vezetője által tervezett épületet – a Liget-projekt részeként – az Ötvenhatosok terén húzták fel. Tetőszerkezete egy gigantikus, egy kilométeres átmérőjű kör ívét követi, a forma asszociációi között így a félcső és a rámpa is felbukkant már. A múzeum közel 40 milliárd forintból valósult meg, a kivitelezéssel a Városligetben (is) kiemelten kezelt ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. konzorciumát bízták meg, jelenleg az utolsó simításokat végzik kívül és belül egyaránt.

Hamarosan megnyitja kapuit a Néprajzi Múzeum. Nehéz a Liget-projekt elemeit leválasztani az óriásberuházás kapcsán kirobbant vagy éppen sosem lefolytatott vitákról: a környezetkárosítás veszélyéről, a világörökségi helyszín megóvásáról, a hatósági cinizmusról, a megállíthatatlanul emelkedő költségekről vagy a civilek aggályairól. A múzeumi terek jó ideig viselhetik magukon egyebek mellett a kormány és a főváros harcának nyomait is.