Én vagyok én, te vagy te

Én vagyok én, te vagy te

Orbán Viktor miniszterelnök (k) nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Kormányinfó keretében a Karmelita kolostorban 2022. december 21-én. A kormányfő mellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára (j) (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Háromhúsz volt. Most lassan öthetven.
Csalit húzott kettőre a mém-szerész.
Hol forrón csentek belőle rekedten,
ott most nem dalol ívre holt penész.

Riadt méhkalács kaptat felfelé.
Szárnyaszegett szolfézst sír a lánc.
Csatlós testek ereszkednek csendben.
Mission impossible-re indulhat a tánc.’
(Tasnádi Györgyi)

Magyarország Miniszterelnökséget vezető minisztere mondta mindenki által jól hallhatóan, gyakorlatától eltérő leplezetlenséggel a következő mondatot: „Időnként van egy olyan érzésem, hogy önök nem értik a miniszterelnököt.” Lássuk be, ennyire világosan egyértelmű kijelentés tőle eddig még nem érte a közvéleményt. Épp ezért engedtessék meg, hogy kicsinyég beleássam magam az elmúlt 14–15 év eme egyedülállóan, leglényeglátóbban jelentős kijelentésébe.

Kezdem az első szó értelmezésével, az „időnként”-tel. Kérdezem: mióta „időnként”? Harminc éve, a fele óta, netán csak az elmúlt fél éve? Az „időnként” ugyanis visszamenőleg azóta is gyakorítja az alkalmakat, amióta nem értik a miniszterelnököt. Kérdés az is, hogy valamennyi „időnkénti” megszólalásakor nem értik, vagy van, amikor „időnként” azért értik? Ha ugyanis „időnként” néha értik, és „időnként” néha nem értik, akkor ha „időnként” valóban nem értik, akkor feltehető, hogy „időnként” bizonytalanná teszi azt is, amikor értik. S mivel ily nehezen áttekinthető, hogy „időnként” mikor értik, mikor nem, az a kérdés is jogos, vajon ő maga érti-e saját magát, legalább idönként! A következő, ami feltűnik a mondatból, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevallotta: van neki érzése. Nem tudtam, hogy van neki. Lelkem rajta, de eddig nem vettem észre. Sem savas, sem lúgos hatást nem mutató magatartása, színtelen, közömbös beszédmódja, ide-oda 90 fokban lefelé rebbenő tekintetének értelmezése alapján már arra is gondoltam, hogy…! Bocsánat, biztosan ő is nagyon kötődik anyukájához, de arra gondoltam, inkább csak a politikailag elvárt és tréningezett észszerűség mértékén belül, nem pedig azért, mintha volna ez ügyben bármilyen érzése. Ha ezt édesanyja esetleg furcsállta is – nem tudom így volt-e! –, Gergő fia nyilván képes volt ugyanolyan józanul és up to date megnyugtatni, amiképp egyegy kormányinfón cselesebb kérdések elöl is kiváló debatterként tér ki.

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap október 3-ig kapható 2024/39. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!