Győzelem után – bukás előtt?

Győzelem után – bukás előtt?

Orbán Viktor és a miniszterelnöki eskü szövege (fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala)

A tavaly Magyarországra berobbant válság még inkább láthatóbbá tette a kormányzati munka hibáit, az életszínvonal csökkenésnek indult. A Fidesz ennek ellenére népszerű maradt, a 2022-es országgyűlési választásokat simán megnyerte és a gazdasági-külpolitikai nehézségek dacára év végéig képes volt megőrizni a viszonylag magas társadalmi legitimációját. Hogyan lehetséges ez?

Ellenségeskedés Európával

Az Ukrajnában kirobbant háború új helyzetet teremtett a magyar külpolitika számára. Oroszország az európai uniós színtéren szalonképtelenné vált Ukrajna ellen indított katonai támadása miatt. Orbán Viktor stratégiai döntést hozott 2013–14-ben, amikor a Putyin orosz elnökkel való szorosabb együttműködés mellett döntött. 2022-ben a magyar kormányfő hozhatott volna egy más irányba vezető stratégiai döntést, az Oroszországtól való elfordulást. Csakhogy addigra meglehetősen megromlott a magyar kormány kapcsolata az Európai Bizottsággal és az Európai Parlament nagy többségével, és az ország vezetője nem hitt abban, hogy az Oroszországhoz fűződő viszony gyökeres megváltoztatása esetén elnézőbben viszonyulnának a magyar vezetéshez Brüsszelben. Orbán nem hitt abban sem, hogy az országba addig beáramló nagy mennyiségű orosz energiaimportot (gázt, olajat) lehetne pótolni máshonnan. Emellett a magyar történelemből azt a tanulságot is levonta, hogy nem feltétlenül jó Magyarországnak a túlzott nyugati függés, amúgy is nehezen nyeli le az ország vezére, hogy az országot érintő jogi normák egy részét már nem a magyar parlament, kormány alkotja meg a 2004-es európai uniós csatlakozás óta, hanem az EU intézményei. A „keleti nyitás” politikájához 2022-ben is ragaszkodott a miniszterelnök, mert a túlzottnak tartott nyugati befolyást keleti barátokkal, szövetségesekkel kívánja továbbra is ellensúlyozni, vagy legalábbis olyan országokkal, amelyek nem kérik számon a magyar jogállamiság és demokrácia állapotát. A keleti külpolitikai irány megváltoztatására még az sem késztette a magyar kormányt, hogy az orosz-ukrán háborúban az orosz hadsereg eddig várakozásokon alul teljesített.

• Újból megjelenni látszik a magyar külpolitika több évszázados permanens betegsége.
• Milyen okok állhatnak a mögött, hogy a Fidesz népszerűsége minden gond ellenére magas maradt?
• Belebukik az Orbán-kormány a válságkezelésbe, a fokozódó társadalmi elégedetlenségbe?

A teljes cikket a
Magyar Hang január 6-án megjelent, 2023/1. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!