Hol vannak a magyarok?

Hol vannak a magyarok?

Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök négyszemközti megbeszélése Moszkvában 2018. szeptember 18-án (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs)

A „békemenet” idei hívószava a következő volt: Magyarország maradjon a béke szigete. A kormány legújabb találmánya ez, kétségkívül impresszív: a háborús pszichózist csúcsra járatva állítják be magukat virágos réten szaladgáló hippiknek. A „békepárti” lett az új eposzi jelzője azoknak a vezetőknek, akik a végletekig fokozott társadalmi megosztottságból nyerik erejüket. Háborús rettegés árad plakátokról és postaládákból, kormánylapok magyarázzák el, hogyan semmisülne meg Budapest egy atomtámadásban. Ha pedig a gyerekek lelkében nem végeznének így is elképesztő pusztítást, hát el is játszatják néhánnyal a „békemeneten” a dolgot. Orbán Viktor pedig könnyekig hatódik: sikerült ismét a félelemkeltésből előnyt kovácsolnia.

„Egyáltalán, vannak még magyarok? Én évtizedek óta nem láttam egyet se” – Cserna-Szabó András novellahőse, Darja néni mondja ezt legújabb kötetében. Makszim bácsival együtt magyarként kerültek Ukrajnába, hogy végül az oroszok pusztítsák el őket. „Azért az muris, hogy minket, akik sosem voltunk eléggé ukránok, mindig túl magyarok voltunk nekik, most azért ölnek meg az oroszok, mert túl ukránok vagyunk” – mondja a Bolondok című elbeszélés szereplője.

És tényleg, hol vannak eközben a magyarok? Orbán Viktor szerint egy robogó vonaton ülnek más európai népekkel, miközben ő meg akarja állítani azt, vagy legalább elérni, hogy leugorhassunk onnan. Velkovics Vilmos a Hír Tv műsorában egyenesen azon aggódik, hogy egy nagyhatalmat ma „olyan helyzetbe hozhatnak”, hogy az „reagálni kényszerüljön”. Példaként említi, hogy világháború robbant már ki szerinte „a gleiwitzi rádióállomás megtámadása miatt”. Ami valójában a náci propaganda eszközeként szolgált, és lengyel egyenruhába öltözött németek voltak, akik megtámadták a rádióadót. Hitler célja egyértelmű volt: ürügyet találni a háború kirobbantására. 

• Mivel vádolták Lajos Ivánt, aki a II. világháború előtt megjósolta, hogy a németek nem nyerhetnek?
• Mi mellett és ellen kampányol valójában a magyar kormány?
• Melyik volt az utóbbi idők legárulkodóbb fideszes mondata?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap június 13-ig kapható 2024/23. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!