Kamala közeledik

Néhány hete már monitorra vetettem egy kis jegyzet első sorait, amely a Trump–Biden-tatatandem első nyilvános vitáját hivatott volna elemezni az én keresetlen stílusomban, ám az exelnök ellen elkövetett merényletkísérlet csendes együttérzést generált lelkem legmélyebb bugyraiban. Nemcsak mellbe, hanem fültövön is vágtak a pennsylvaniai Butler városka nagygyűlésén süvítő halálos lövedékek, így elálltam az írás folytatásától. Hanem aztán olyan események történtek, amelyek újra csatasorba állították karcos gondolataimat. Biden elnök feladta az újrázásért folytatott küzdelmet, azon nyomban ajánlva maga helyett alelnökét, Kamala Harrist mint új, friss potenciális elnökaspiránst. Néhány nappal később a Tusványos nevű csapatépítő bulin pedig Németh Zsolt one man show-ját tekinthette meg a publikum; Németh képviselő a halántékára erősített cetlivel vállalt szolidaritást Trump elnök úrral, és ingerelte egyben harsány nevetésre a kétmillión kívüli világot. A Fidesz örökös külügyérének infantilis bolondozását hagyjuk is most, vigyázó szemünket vessük az amerikai Demokrata Párt üdvöskéjére, Harris alelnök asszonyra, aki a néhány nap múlva kezdődő chicagói demokrata jelöltállító konvención válhat hivatalosan is Trump ellenfelévé az elnöki pozícióért vívott harcban.

Néhány éve jelent meg magyar fordításban Dan Morain sacramentói újságíró könyve Kamala útja (Cor Leonis Kiadó, 2021) címmel, amely inkább szakmai oldalról mutatja be az egykori kaliforniai legfőbb ügyész életét, egészen a Joe Bidennel történő együttműködésének kezdetéig. A kötetet újra fellapozva, érdekesnek tűnhet a szerző egy-két megjegyzése ma is. Az alelnök kudarccal végződött 2020-as demokrata előválasztási kampánya után (elfogyott a pénz, és a kommunikáció is improduktív volt) a szerző így fogalmazott: „…Harris nem tudta világosan megfogalmazni, miért szeretne elnök lenni azon túl, hogy mindenáron le akarja győzni Trumpot.” (285. oldal) Valami ilyesmi a helyzet most is, és nem valószínű, hogy az újdonsült elnökjelölt újra elköveti ezt a hibát. Ráadásul az elmúlt napok egyes amerikai közvélemény-kutatásai Kamala Harris elsőségét mutatják a kulcsfontosságú „csatatérállamokban”, ami legalábbis óvatosságra kellene intse a Trumpot istenítő magyarországi hangokat.

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 22-ig kapható 2024/33. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!