Kihasználatlan lehetőségek tárháza a geotermikus energia Magyarországon

Kihasználatlan lehetőségek tárháza a geotermikus energia Magyarországon

Szakemberek dolgoznak egy fúrótornyon Szegeden nyáron (Fotó: AFP via Europress/Peter Murphy)

A távfűtési rendszerek 2050-re száz százalékban geotermikus energiával üzemelnének, ami jelentősen csökkentené Magyarország gázfelhasználását, és így az energiafüggőséget is – erről beszélt Palkovics László (immáron korábbi miniszter – a szerk.) néhány nappal ezelőtt újságíróknak Brüsszelben. Az technológiai és ipari miniszter azóta lemondott, az általa felvázolt nagyszabású víziónak pedig egyelőre nincs nyoma a fejlesztési döntésekben. Egy ilyen beruházás hatalmas – vélhetően ezermilliárdos nagyságrendű – kiadást jelentene, a magyar államnak több évtizedes lemaradást kellene pótolnia a geotermikus fejlesztések területén.

Csontos Csaba geográfus, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője szerint Magyarország már régen exportálhatná az ezzel kapcsolatos mérnöki tudást, ám jelenleg fordított a helyzet: más országok, Európában jellemzően Izland vált geotermikus exportőrré, és egyre gyakoribb jelenség, hogy a hazai szakemberek helyett Magyarországon is izlandi szaktudást hívnak segítségül geotermikus projektekhez. A szakértő azt gondolja, mindebben jelentős szerepe volt az elmúlt évtizedekben az érdemi és kiszámítható támogatási rendszer hiányának, az olcsó gáznak és a központi energiaárszabásnak is.

• Miért kapott léket sok geotermikus projekt?
• Az ország mekkora területén áll rendelkezésre termálvíz?
• Mely városokban működik jól a rendszer?

A teljes cikket a Magyar Hang november 18-án megjelent, 2022/47. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!