Kockáztat a Fidesz-kormány

Noha Orbán Viktor tusnáfürdői beszédében igyekezett kisebbíteni a Magyarországnak járó felfüggesztett uniós pénzek nemzetgazdaságban betöltött jelentőségét – nyugi, nem kell annyira aggódni, hiszen azok a magyar GDP összességéhez képest nem is annyira nagy összegek –, jól látható, hogy a Fidesz 2022-es választási győzelme után nyomban megindított jogállamisági eljárás és az ennek következményeként visszatartott uniós pénzek jókora zavarokat okoztak a kormányzásban.

A választási osztogatás, az energiaárak elszabadulása lyukat ütött a központi költségvetésben: a kedvező kata adózás nagymértékű visszaszorítása, a rezsicsökkentés részbeni szigorítása (azaz a lakossági piaci rezsiár bevezetése), számos postahivatal bezárása, az állami intézményi épületek fűtésének visszafogása ellenére a GDP 6 százalékát meghaladó lett 2022 végén a költségvetési hiány. A hitelezők, befektetők és a külföldi hitelminősítők, no meg az EU elvárásaira tekintettel a kormány 2023-ra 3,9 százalékos költségvetési hiányt ígért, amelyet 2024-ben tovább kíván lefaragni. A végrehajtó hatalom emellett az államadósság arányos csökkentését is törvénybe iktatta, a márciusban ismételten módosított büdzsé szerint a GDP 73,5 százalékhoz képest 69,7 százalékra kell levinni az államadósságot ennek az évnek a végére. Csakhogy nemrég a Pénzügyminisztérium riasztó számokat tett közzé: eszerint június végéig az államháztartás központi alrendszere 2896 milliárd forintos hiánnyal zárt, vagyis az egész évre tervezett hiánynak már a 85 százalékánál járt a költségvetés. Folytatódhat a keserű takarékoskodás ideje.

A kormány azonban – okkal tartva a felháborodástól és a népszerűségvesztéstől – egyelőre nem meri meglépni a 13. havi nyugdíj eltörlését, pedig azzal nagyjából 445 milliárd forintot lehetne megtakarítani (Farkas András nyugdíjszakértő számítása alapján). Ez már szemmel látható tétel, a majdnem 3000 milliárd forintra rúgó hiány egy jelentős hányadát teszi ki, ám Orbánék nem felejtették el, hogy az MSZP 2010-es nagy választási bukásához a 13. havi juttatás eltörlése is hozzájárult. A miniszterelnök nem hajlandó leállítani a Budapest–Belgrád-vasúti beruházást és az akkumulátorgyárak több száz milliárd forintos támogatását sem. Valahol máshol kell megfogni a pénzt, legalábbis addig, amíg ősszel remélhetőleg nagyobb befizetések érkeznek az államháztartáshoz.

• Azokon spórol a kormány, akik amúgy se rá szavaznának?
• Lehetőség-e az ellenzék számára a lakástámogatások megvágása?
• Vagy még ebből is a kormány húz hasznot végül?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 4-én megjelent, 2023/31. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!