Szombat délelőtt az erdélyi Tusványoson beszélt Orbán Viktor, aki szerint új világrend van kiépülőben, és el kell fogadni, hogy „két Nap van az égen”, ezek pedig az Egyesült Államok és a feljövő Kína. Ebben szerinte az Európai Uniónak nem osztottak lapot, az Uniót egy kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította. A magyar gazdaság kapcsán arról beszélt, hogy az utóbbi években hazánk két nagy meteorral is összeütközött, ami letérítette az országot az eddigi pályájáról: ez pedig a koronavírus-járvány, illetve az ukrajnai háború. A miniszterelnök meggyőződése, hogy mindezek ellenére Magyarországnak azt az utat kell követnie, amelyen 2010-ben elindult, és akkor jövőre már a 2040-ig tartó tervekről is beszélhet Tusványoson.
„Jó napot, kedves táborlakók, román hadakon átvágva érkeztünk meg ide” – így kezdte idei tusnádfürdői beszédét Orbán Viktor. Ezzel egyébként azokra a román nacionalistákra célzott, akik ellene tüntettek a tábor területén kívül, és akik között át kellett jönnie az autójával. Beszédét azzal folytatta, hogy érkezése előtt kapott egy útmutatót a román külügytől, amelyben azt kérték, ne beszéljen olyasmiről, ami a román érzékenységet sérti, a nemzeti kisebbségekről, a kollektív kisebbségi jogokról és olyan közigazgatási egységekről, amelyek nem léteznek.
– Mit ajánlunk román barátainknak, a román elnöknek, ha eljön Magyarországra? Nem fogjuk neki megszabni, miről beszélhet. Fölhívjuk a figyelmüket arra, hogy a schengeni tagságukat teljes mellszélességgel támogatjuk, jövő évi uniós elnökségünk egyik kiemelt programja ez lesz – mondta, majd megjegyezte: jelenlegi román kollégája az ő miniszterelnöksége óta a 20. kormányfő. –„Reméljük, most sikerül” – tette hozzá a közönség derültsége közepette.
Új egyensúly áll be a világban
A miniszterelnök a világpolitikai folyamatok elemzésével, Kína és az Egyesült Államok vetélkedésének vázolásával folytatta gondolatmenetét. A világ erőegyensúlya elmozdult, és ennek súlyos következményeit nyögjük most. Véleménye szerint az amerikai dominancia visszaszorulása okozza a világ jelenlegi konfliktusait. Kínának van önbizalma, távlatos terve, középtávú programja: visszaállítani az ázsiai dominanciát, mielőtt megjött volna a nyugat. Orbán szerint nagy kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés? – A világpolitikában a legveszélyesebb pillanatban vagyunk, amikor a korábbi uralkodó, az USA látja magát a második helyre süllyedni, miközben magát jobb színben látja, mint a valóság. Úgy kerülhetjük el a háborút, ha a szembenálló felek, USA és Kína megegyeznek – szögezte le.
Mi tartozik ránk ebből? A második világháború után 80 évig a világban erőegyensúly létezett, az új egyensúly beállítása pedig egy nemzedéknyi időt igényel – jó eséllyel még a gyerekeink is ebben a korszellemben élik le az életüket, ennek figyelembevételével kell alakítani a magyar terveket 0 fogalmazott a miniszterelnök.
Az Európai Unió gazdag és gyenge
Kína felívelésének ecsetelése után az Európai Unióra terelte a szót. Számára úgy tűnik, az EU beszorítva érzi magát, szorong. Az Európai Unió jól látja magát, egy gazdag és gyenge unió, amely lázadozó világot lát maga körül, „zavaros lárma, régi sérelmek, sok éhes száj, óriási fogyasztás” - sorolta és kitért az Európába indulni készülő milliókra. A fő veszély, ami rá leselkedik: a migráció. Az a realitás, hogy az európai gazdag országok hátrébb szorulnak, az Unió megijedt a versenytől, és gettóba zárkózik. Az elzárkózást „leválasztásnak” nevezik ezt Brüsszelben, Oroszországra, a szankciókra is ezt a megnevezést alkalmazzák. Pedig ez illúzió, az oroszokat nem lehet leválasztani, közben mi szenvedünk a háborús inflációtól – ismételte meg kedvenc narratíváját Orbán. A nagy kérdés az, hogy leválni vagy összekapcsolódni kell-e a nemzetközi versenyben? Orbán e ponton arra hivatkozott, hogy a nagy nemzetközi multik nagy része nem is hagyta el Oroszországot: úgy tudja, 3,5 milliárd dollárnyi összeget fizettek be tavaly az orosz költségvetésbe. Ehhez képest az, hogy a kis magyar OTP-t támadják az ukránok, a hungarofóbia megnyilvánulása.
A Nemzetközi Valutaalap országlistája azt jelzi 2030-ra, hogy az első tízből kiesik a ma még ott lévő Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, és a ma negyedik Németország a tizedik helyre csúszik vissza – mondta Orbán, aki az Uniót egy kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította, aki mutogatja a bajnoki öveit, de többet már nem akar bemenni a szorítóba. A visegrádi négyek csoportja Orbán szerint a föderálisták támadása miatt omlott össze. Ez egy európai szintű küzdelem, a jobboldalt mindenhol megpróbálják aláaknázni. Fő reménye most az, hogy a spanyol választáson jól szerepelnek a jobboldali pártok.
Mit kell szem előtt tartania Magyarországnak?
Magyarországnak azt az utat kell szem előtt tartania, amelyen 2010-ben elindult a rendszerváltás zavaros évei után. Ekkor új korszak indult, amelynek szellemi alapja az Alkotmány (Magyarországnak 2011 óta Alaptörvénye van – a szerk.), szerinte ez különböztet meg minket a legjobban az európai liberális alkotmányoktól. Azok központjában az „én” áll, míg nálunk a „mi”-n van a hangsúly. Szellemi kiindulópontunk: azok a legfontosabb dolgok, amelyeket nem lehet egyedül megszerezni: a békét, barátságot, családot, a szabadságot. Az összes jó dolog az életben a másokkal való együttműködésből származik – ezt kell védelmeznie a jogrendszernek.
A migrációt nem lehet liberális eszközökkel megállítani – állította, majd antropológiai fejtegetéssel folytatta: a felvilágosodás idején a baloldali és liberális értelmiségek azt gondolták, hogy a vallás és a kereszténység elutasítása után létrejön létrejön egy új rend, amelyben egy magasabb rendű élet jön létre. Azóta kiderült, ez merő illúzió: a kereszténység elutasítása után hedonista pogányokká váltunk. Ezért tartja szimbolikusnak, hogy az új Alkotmányunkat húsvétkor hirdettük ki, szerinte ez a nagy különbség a nyugat és Magyarország között. Az LMBTQ-lobbiról is sikerült szót ejtenie Litvánia kapcsán, amely a közelmúltban „elesett”, mert az amerikai ízlés szerinti új gyerekvédelmi törvényt hoztak.
– Az uniós föderalista kormányzás Európában egy elszámoltathatatlan vezetéshez vezet – vélekedett. Kiszorítási kísérletet hajtanak végre a föderalisták, nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akartak Magyarországon, „pénzelték is a politikai korrupció minden eszközét bevetve a magyar ellenzéket” – fejtegette. Az európai föderalista elit elszámoltathatatlan, se nem demokrata, se nem keresztény, harcolnunk kell ellenük. A magyar értékeket minden áron meg kell védeni, nem kötünk kompromisszumokat, nem engedünk a politikai, pénzügyi zsarolásnak. A történelmi kérdésekben soha nem lehet megalkudni – hívott a szokásos módon harcra Orbán.
Mit tervez Orbán 2030-ra és 2040-re?
Új gazdasági rendszerünk 13 éve épül, 2030-ig terveztünk, a céljainkkal időarányosan jól állunk. Szerinte 2030-ig a gazdasági modell lényegesebb módosítás nélkül is kiszolgálja Magyarországot, majd azzal büszkélkedett, hogy a magyar gazdaság teljesítménye ez idő alatt megháromszorozódott. 2030-ra az a cél, hogy Magyarország GDP-je elérje a 160 ezer milliárd forintot. Megnőtt a magyar tulajdonú cégek részaránya is, további célunk, hogy 2030-ra a villamosenergia-importunk nulla legyen – sorolta. Az egyetemfejlesztésről, családtámogatásról elismerően szólt, arról viszont nem beszélt, hogy az utóbbi intézkedéseket épp most kezdi leépíteni a kormány. Szerinte a termékenységi rátának még emelkednie kellene. „A honvédelem is kezd talpra állni”, van már nemzeti hadiipar is. Állítása szerint a nemzetegyesítésben sem állunk rosszul, a határon túlra juttatott támogatást például tízszeresére növeltük. Elismerte, „mindenféle nehézségeink vannak”, ám a határon túli oktatást is tudtuk segíteni.
A gazdasági ígéretek szépen hangzanak, de van egy kis bökkenő – mondta, majd arról beszélt, hogy „az elmúlt években két meteorittal ütköztünk”. Az elsőt, a koronavírusjárványt jól megoldottuk, de a második, az orosz-ukrán háború letérített az utunkról. A pályára talán egy év múlva térhetünk vissza, akkorra a gazdasági növekedés újra jelentős lehet. Szerinte a legnehezebb időszakon túl vagyunk, az inflációt hamarosan letörjük, az ugyanis egy számjegyű lesz az év végére. Abban bízik, a jövő évi EP- és önkormányzati választásokra már újra „azon a kijelölt pályán leszünk, ami elvisz minket 2030-ig”, így a jövő évi fesztiválon már a 2030 és 2040 közötti tervekről beszélhet.
– A nagy világügyekben észnél kell lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket kell építeni, az uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak kell maradni – ezzel zárta a beszédét Orbán Viktor.
„A béke ideje” mottóval kedden kezdődött az erdélyi Tusnádfürdőn a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – a Tusványos – vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozata a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében. Több mint ötszáz programra várták illetve várják az érdeklődőket az Olt folyó partján található kempingbe és a sportpályára. Az időszerű közéleti, politikai témákat körüljáró kerekasztal- és pódiumbeszélgetéseket három témakörbe csoportosították a szervezők: a háború és következményei, a gazdasági helyzet (kiemelt figyelmet fordítva az energiabiztonságra) és a nemzetpolitika. Az eseményen miniszterek, államtitkárok, valamint ellenzéki politikusok is részt vettek.
A hagyományos szombat délelőtti politikai fórumon Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tartott előadást az előzetes program szerint Orbán beszédére szombaton 10:30-kor került volna sor, de csaknem fél órával hamarabb kezdett. A magyar miniszterelnök egyébként szokatlanul korán, már szerdán megérkezett Romániába. Csütörtök kora délután pedig egy olyan képet osztott meg közösségi oldalán, amelyen az látszott, hogy írja a beszédét, amelyet Tusványoson készül elmondani. Mint ismert, a miniszterelnök ezen a rendezvényen használta először az illiberális állam kifejezést 2014-ben. 2022-es tusványosi beszéde pedig a „kevert fajú világról” szóló mondatok következtében váltott ki nemzetközi botrányt. Akkor arról beszélt, hogy „egymással hajlandóak vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni”. „…van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke” – mondta a miniszterelnök a 31. Tusványoson tartott beszédében.
A helyszínre szombat reggel megérkeztek a román nacionalisták, akiknek nem titkolt céljuk az volt, hogy a kormányfő szombat délelőtt beszédét megzavarják. A Hvg.hu tudósítói már találkoztak is a tüntetőkkel, akik román nemzeti zászlóval és egy hatalmas molinóval – rajta a felirattal: „Erdély mindörökre román föld!” – készültek, de végül nem zavartak sok vizet.
