Szuverémítés: számonkérőit vette célba Lánczi hivatala

Kit keres? – méreget bizalmatlanul a Szuverenitásvédelmi Hivatal kapujából kileső biztonsági őr. – A hivatal épületét fotózom, közterületről – válaszolom, az igazságnak megfelelően. Erre az őr is előkapja telefonját, és engem kezd fényképezni. A fogadtatás kissé meglepő egy olyan államigazgatási szervtől, amelyik a nemzeti szuverenitás védelme mellett az átláthatóságért is küzd. Igaz, azt sem sokan tudják, hogy a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) háromemeletes villát bérel a budai Sánc utca 7. szám alatt – vagy hogy a februárban alapított szervezet több mint 4 milliárdos büdzséből gazdálkodhat.

Adatot kértek, kivizsgálást kaptak

A Sánc utcai cím nem szerepel a hivatal oldalán, székhelyükként az Országház épületét tüntetik fel. Persze lehet, hogy még várnunk kell frissítésre, hiszen honlapjuk is csak az SZH megalapítása után négy hónappal vált nyilvánossá. A weblap elkészülésében szerepe lehetett annak, hogy lapunk ötlete nyomán a korrupcióellenes harcáról ismert Transparency International (TI) Magyarország hivatalos levélben kérte ki az SZH közérdekből nyilvános adatait – és nem kizárt, hogy a társadalmi szervezet éppen ezzel húzta ki a gyufát.

• Mennyi idő után készült el a Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapja, és mi kellett ahhoz, hogy átláthatóvá váljanak?
• Miért indulhatott vizsgálat a Transparency International Magyarország és az Átlátszó ellen, és mit gondol erről a Transparency jogi vezetője?
• Milyen következményekkel járhat a civil jogvédő szervezetek és oknyomozó médiumok pellengérre állítása?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap július 11-ig kapható 2024/27. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!