Nem kövezik ki Orbán szövetségesének útját a hatalomba

Nem kövezik ki Orbán szövetségesének útját a hatalomba

Herbert Kickl, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke (k) ünnepel a párt eredményváró eseményén Bécsben 2024. szeptember 29-én, miután megnyerték az osztrák parlamenti választásokat (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Noha csak a második helyen végzett az Osztrák Néppárt (ÖVP), Karl Nehammer kancellár és a vezérkar néhány tagja pezsgővel ünnepelt vasárnap éjjel a párt bécsi eredményváróján. Hogy mire koccintottak, nem tudni, de tény: az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyert a választáson, ám lényegében a Néppárt nélkül nem alakulhat kormány. A Szabadságpárt győzelme történelmi, mert a második világháború utáni Ausztria történetében minden választást a jobbközép Néppárt vagy balközép szociáldemokrata párt (SPÖ) nyert meg. A jobboldali-populista – sokak által szélsőjobboldalinak tartott – FPÖ először győzött, 28,8 százalékot kapott. A nagyot hajrázó Néppárt 26,3 százalékot ért el. Több mint 11 százalékkal gyengébben szerepelt, mint 2019-ben, soha ekkora veszteség nem érte.

Az SPÖ 20,1 százaléka a párt történetének legrosszabb eredményét jelenti. Növelni tudta viszont támogatottságát a liberális Neos (9,2 százalék), a Zöldek (Grünen) viszont leszerepeltek (8,3 százalék). Noha esély mutatkozott arra, hogy új vagy visszatérő szereplői lesznek a parlamentnek, sem a Bierpartei (Sörpárt), sem a kommunisták nem ugrották meg a 4 százalékos küszöböt.

A választási eredményekben a szeptemberi kelet-németországi választásokhoz hasonló tendenciák érvényesültek. Az FPÖ a 34 évnél fiatalabbak körében és különösen vidéken tarolt. A párt bázisának számító Karintiában toronymagasan ők kapták a legtöbb szavazatot, korábban itt volt tartományi kormányzó a párt autóbalesetben elhunyt „fenegyereke”, Jörg Haider, és maga Herbert Kickl is itt nőtt fel. De Bécsben is megelőzték a Néppártot – igaz, a „vörös” Bécsben a szocdemek verhetetlenek.

• Hol, milyen választói rétegben szerepelt legjobban a Szabadságpárt?
• Milyen esélyei vannak az FPÖ-nek a kormányalakításra?
• Miért van jó esélye a hatalom megtartására az Osztrák Néppártnak?
• Mely párt(ok) lehetnek a koalíciós partnerei?
• Kik szeretnének még szerephez jutni a kormányban?
• Milyen szempontjai vannak Alexander Van der Bellen köztársasági elnöknek a kormányalakítási megbízást illetően?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap október 10-ig kapható 2024/40. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!