Míg 2019-ben a más pártok által okozott csalódás, idén már a meggyőződés miatt választotta az AfD (Alternative für Deutschland) szavazóinak fele a szélsőségesként számontartott populista pártot. Egyebek mellett ez derül ki az Infratest Dimap által készített kutatásból, amely a szeptember elején Türingiában és Szászországban tartott választás eredményét elemezte. Ez a megállapítás azért tanulságos, mert a második világháború utáni Németországban először nyert tartományi választást szélsőjobboldali párt: az AfD Türingiában a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) utasította maga mögé, míg Szászországban éppen csak lemaradt a CDU mögött. A párt körüli tűzfal azonban nem látszik oldódni így kormányzati szerepre nem számíthatnak, a nyilvánosságban pedig számosan az 1930-as években keresnek analógiát az AfD szereplésére. Az adatok még érdekesebbek, ha hozzátesszük: a Linkének (Balpárt) hátat fordított Sahra Wagenknecht újonnan alapított szervezete, a BSW (Bündnis Sahra Wagenknecht) mindkét tartományban a harmadik helyen futott be. A szélsőbalos BSW-t is populistának tartják, narratíváiban számos hasonlóságot mutat az AfD-vel.
Noha országos viszonylatban a két tartomány nem tartozik a legjelentősebb súlyú régiók közé, a közelgő, 2025-ös szövetségi választás miatt az AfD szereplése felértékelődik. Az Erste (ARD) közszolgálati tévé által ismertetett felmérés alapján az emberek pesszimistábbá váltak a jövőt illetően. Arra a kérdésre például, hogy mitől tartanak a leginkább, 100-ból 77-en a bűnözés terjedése miatt, 67-en az országba érkező idegenek miatt aggódnak, 55-en pedig az életszínvonal csökkenésétől. Ezek csupa olyan témák, amelyek egy narratívafonalra felfűzhetők, és ezeket artikulálta az AfD a kampányban. Türingiában arra a kérdésre, hogy milyen téma játszott szerepet a döntésében, nagy fölénnyel jelölték meg a bűnözést, a szociális biztonságot és a bevándorlást. Nem meglepő módon az AfD szimpatizánsainál a bevándorlás és bűnözés, míg a BSW voksolóinál a szociális biztonság és Ukrajna/Oroszország volt a fő mozgatóerő. A gazdasági kilátások a 2019-es választáshoz képest jelentősen romlottak mindkét tartományban. E tekintetben viszont Szászországban a választók továbbra is a CDU-ban látják messze a legtöbb hozzáértést. Menekültpolitikát tekintve viszont az AfD-t tartják kompetensebbnek, amelynek egyébként messze a legtöbb fiatal szavazója van. Szociológusok ezt azzal magyarázzák, hogy a piacgazdaság ígéretének – jobb életed lesz, mint a szüleidnek – szavatossága lejárt, s közben az AfD pedig a saját médiarendszerén sikerrel szólítja meg őket.
Apropó Szászország, a drezdai központú tartományról kevesebb szó esik, alighanem azért, mert az CDU végül az AfD előtt futott be. A párt itteni listavezetője, Jörg Urban jelentős részben a türingiai Björn Höckéhez hasonló vonalat vitt a kampányban – Höcke titkosszolgálati megfigyelés alatt áll, de radikálisabb az imázsa –, de kevésbé provokatív hangnemet ütött meg. A Der Spiegel értesülései szerint Urban visszafogottsága finom jelzés volt a CDU felé a jövőbeni együttműködés érdekében. Ám az AfD-ben arra jutottak: a radikális vonal győzelmét tartják előbbre mutatónak. Friedrich Merz, a CDU elnöke időközben megerősítette: továbbra is érvényesnek tekinti a szélsőségekkel való együttműködést (AfD, Linke) kizáró párthatározatot. Miután a harmadik helyen végzett Sahra Wagenknecht BSW-je is a Linke köpönyegéből bújt ki, a CDU-nak valamelyik ujjába harapnia kell.
A BSW-választók különben mindkét tartományban hasonlóan viselkedtek. Az ő szavazóik döntését motiválta leginkább az Ukrajna és Oroszország közötti háború. A pártlapító megszólalásai a témában azért is feltűnőek, mert elütnek a politikai fősodortól, több aspektusban a magyar kormány Oroszország/Ukrajna-politikával mutat hasonlóságot. Noha Wagenknecht Putyinban nem bízik, de szerinte valahogy boldogulni kell vele; és Orbán Viktor miniszterelnök júniusi moszkvai és pekingi útjáról helyeslően nyilatkozott. A BSW és az AfD szavazóinak több mint 80 százaléka szerint a német kormány túl messzire ment Ukrajna támogatását illetően, de a CDU szavazók 40 százaléka is ezen a véleményen van.
Szembetűnő, hogy Türingiában már nem a Linkét tartják a kelet-német emberek képviselőinek, hanem az AfD-t. Ez a fordulat a lezárt öt éves ciklusban alakult ki. Ez vezetett oda, hogy az egykori SED utódpártból létrejött Linke Türingiában csupán 14 százalékot ért el – noha 2024-ig a párt egyik arca, Bodo Ramelow volt a tartományi kormányfő –, Szászországban pedig kiesett a drezdai parlamentből. Olaf Scholz kormányából elegük van keleten a választóknak, a hárompárti koalíciót tartják felelősnek azért, hogy nem halad az ország.
