Marad a tájseb, marad a Húszemeletes Veszprémben
A híres Húszemeletes Veszprémben (Fotó: Magyar Hang/Pethő Tibor)

Olaszos szépségű kisváros lehetne máig – mondja a város szülötte, Csomay Zsófia építész. A politika azonban másként döntött. A hatvanas–hetvenes években a régi belváros felét eldózerolták, helyére modern, környezetéhez nem illeszkedő épületek kerültek. A város időről időre nekigyürkőzik, hogy az államszocialista rendszer pusztítását a lehetőségekhez képest minimalizálja – részleges sikerrel.

A bolsevik nábob, a kiváló felső kapcsolatokkal rendelkező, egy ideig belügyminiszterként is fungáló Pap János, rövid megszakítással 1957 és 1985 között irányította a megyét. Pap a csöndes kisváros helyére olyan százezres Veszprémet akart, ahol az egyházi jelleg háttérbe szorul, a „burzsoá településszerkezetet” pedig megváltoztatják. Ebben partnert is talált Márton István budapesti építész személyében. Bontásra a Cserhát kanyargó kis utcáit, a főutca, a Kossuth Lajos utca területét és környékét jelölték ki.

Virtuális sétára invitáljuk Önöket Veszprémbe!

• Hogyan alakult a város a hatvanas, hetvenes években?
• És mit látni most?
• Hogyan vélekednek az építészek?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!