Miért nincs Belgiumban harmadik hullám?

Miért nincs Belgiumban harmadik hullám?

Egy belga vendéglős „Üzlet eladó” felirattal a kezében, a bárok és éttermek bezárása ellen tiltakozva, 2021. február 5-én (Fotó: Reuters/Johanna Geron)

Míg Magyarországon március 4-én szigorú lezárásokat jelentett be a kormány, addig Belgiumban egy nappal később enyhítésekről tájékoztatták a lakosságot. A magyar adatok nagyon aggasztó képet festenek a közeljövőről, a belga számok azonban rendkívüli bizakodásra adnak okot.

A fertőzöttek száma ugyan naponta meghaladja a kétezer főt Belgiumban, de őket legalább negyvenezer teszt alapján szűrik ki. Vagyis a mintavételeknek alig 6,5 százaléka pozitív, miközben Magyarországon 18–20 százalék körüli ez az adat. A belga kórházakban ápoltak száma egyenletesen csökken, ahogy a halálozási adatok is. Az elmúlt egy hétben hétnapos mozgóátlaggal számolva naponta 25 halálos áldozata volt a koronavírusnak, és már hosszú hetek óta 30 alatt van ez a szám.

Pedig egy éve minden éppen fordítva volt. Az első hullám nagyon sok ember életét követelte, március eleje és június vége között közel 10 ezer belga veszítette életét. Mára több mint 22 ezer áldozata van a koronavírusnak Belgiumban, ami lakosságarányosan a világ egyik legrosszabb adata. A járvány tavalyi berobbanása minden képzeletet felülmúlt. Az első halálos áldozatot március 10-én jegyezték fel, húsz nappal később már 233, április 8-án pedig – ez volt a járvány csúcsa – 322 ember vesztette el életét egyetlen nap alatt a Covid–19 miatt.

– Miért robbant be a járvány tavaly Belgiumban?
– Hogy érték el, hogy ne legyen harmadik hullám?

A válaszokat a Magyar Hang március 11-én megjelent 2021/11. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Címkék: Belgium, koronavírus