A február óta átalakulóban lévő politikai színpad arra ösztönzi a pártokat, hogy minden eszközzel igyekezzenek meggyőzni szavazóikat arról, csak rájuk érdemes voksolni a június 9-én tartandó európai parlamenti, illetve önkormányzati választásokon. Köztudott, hogy a kormánypártok legnagyobb és legelkötelezettebb szavazótáborát a nyugdíjasok jelentik. Pedig az elmúlt másfél évtizedben igencsak rájuk jár a rúd, mert miközben a bérek dinamikusan emelkedtek, a nyugdíjak csak lassan növekedtek. Történt mindez annak ellenére, hogy 2014 után lett volna erőforrás az ellátás növelésére, hiszen a kormány is azt hangoztatta: „Magyarország jobban teljesít!”
Az időskorúak lecsúszása – amely már régóta tart – azért gyorsult fel az elmúlt évtizedben, mert a második Orbán-kormány 2012-ben az inflációhoz kötötte a nyugdíjak emelését, mondván, ezzel megőrzik azok vásárlóértékét. Bár az esetek többségében ez igaz volt, 2022-ben mégsem. A KSH adatai ugyanis azt mutatják, két évvel ezelőtt 15,2 százalékos nyugdíjasinfláció mellett csak 14 százalékos emelést kaptak az időskorúak. Az inflációkövető nyugdíjemelés ugyan az elmúlt két évben – amikor kiemelkedően magas inflációt mért a statisztikai hivatal – kedvező volt a nyugdíjasok számára, hosszabb távon nem változott a trend.
Mikor volt a legkedvezőbb a nyugdíjemelési rendszer az időskorúak számára, és miért?
Milyen megoldással orvosolná a problémát a Nyugdíjas Parlament elnöke?
Mekkorára nőtt 13 év alatt a nyugdíjak lemaradása a bérekhez képest?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
