Négy hónapig még szabad kezük van azoknak a képviselőtestületeknek és polgármestereknek, akiket a választók leváltottak a június 9-i önkormányzati választáson. Sőt, ebben az átmeneti időszakban akár egy személyben a polgármester is átveheti a képviselőtestület helyét, ahogy a koronavírus-járvány idején. A hatalomból távozó tisztségviselők olyan döntéseket is hozhatnak, amelyek hosszú időre megkötik az új vezetés kezét. Budapest XII. kerületében már adódtak is ebből viták. A helyzetre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa szerint csak az önmérséklet a megoldás, a képviselők és a polgármesterek jogainak korlátozása ugyanis Alaptörvénybe ütközne.
Már néhány nappal a voksolás után konfliktusokat okoz egyes településeken az idei önkormányzati választás időzítése: a választást ugyanis június 9-én tartották, ám a a hivatalban lévő képviselőtestületek és polgármesterek mandátuma október 1-éig tart. Ez alatt az idő alatt minden korábbi jogosultságuk birtokában hozhatnak döntéseket, akkor is, ha változás következett be a képviselőtestület összetételében, illetve a polgármester személyében.
Büntetlenül ki lehet üríteni a kasszát
Ez a helyzet látszik kialakulni a XII. kerületben is, ahol a fideszes polgármester és a fideszes többségű képviselőtestület távozik, átadva a helyét októbertől a Kétfarkú Kutyapártnak, amely Kovács Gergely személyében a polgármestert adja, és magabiztos többsége lesz a képviselőtestületben, uggyanis az összes egyéni körzetet a Kuyapárt jelöltjei és két momentumos színekben induló politikus nyerte meg. Négy nappal a választások után a Hegyvidéki Önkormányzat több mint egymilliárd forint értékben döntött volna szerződésekről a Jogi és Ügyrendi bizottság ülésén, ahol tiltakozásképpen kerületi polgárok és jelenleg is a testületben ülő ellenzéki képviselők és frissen megválasztott, még hivatalban nem lévő képviselők is megjelentek a Hegyvidék országgyűlési képviselőjével, a momentumos Hajnal Miklóssal együtt. Végül a fideszes bizottsági tagok három beruházást megszavaztak, egyet pedig levettek a napirendről, de a jövőben további beruházásokról is születhetnek még döntések.
Hasonló más településeken is történhet, a leváltott képviselőtestületeket és polgármestereket ugyanis október 1-éig semmi nem korlátozza abban, hogy akár hosszú távra, nagy értékű szerződéseket kössenek, olyan beruházásokról döntve az utolsó pillanatban, amelyek megvalósítása már teljes mértékben az utódjuk feladata lesz – akár „kiürítve” ezzel az önkormányzati kasszát is.
Nagykanizsán új polgármestert választottak június 9-én, az egyébként DK-s politikus, de egyesületi színekben induló Horváth Jácint elmondása szerint a képviselőtestület többsége már eleve az ő oldalán állt. Az új polgármester az előző ciklusban maga is képviselőként ült a testületben, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke. Így náluk csak a távozó polgármester hozhatna olyan döntéseket, amelyek az új vezetést hátrányosan érinthetnék, de a polgármesterek egyszemélyi jogosultságai korlátozottak az önkormányzati törvény szerint. Így náluk ez a kérdés kevésbé merül fel, de úgy látja: a négy hónapos átadás-átvételi időszakkal „vissza lehet élni”, miközben hozzátette: jogi szempontból ezt nem is lehet visszaélésnek minősíteni, hiszen a közgyűlés teljes joggal működik októberig, jogszerűen megtehet bármit, amit korábban megtehetett.
A testület ez alatt az idő alatt akár olyan hosszú távú elkötelezettséget jelentő szerződéseket is köthet, amelyekből utána az új képviselőtestület csak nagy anyagi veszteséggel, például kötbérfizetéssel tud kiszállni. – Nagyobb közbeszerzést már nem tudnak elindítani ezek a képviselőtestületek, mert azok átfutási ideje 6 hónap körül van, a most elindított közbeszerzések már nem teljesülnének októberig, de köthetnek ez alatt az idő alatt nem közbeszerzéssel érintett szerződéseket, vagy átalakíthatják az önkormányzati cégek vezetőinek megbízatását olyan módon, hogy a leváltásuk nehezebb legyen, például ebben az esetben jelentősebb végkielégítés járjon – fejtette ki Nagykanizsa új polgármestere.
Alkotmányellenes lenne korlátozni a képviselőket
A probléma akkor állt elő, amikor az Országgyűlés fideszes többsége előre hozta a 2024-es önkormányzati választást őszről, az európai parlamenti választással egy időpontra: – 2019-ben öt évre választottuk a képviselőket, nem lett volna alkotmányos a mandátumuk lerövidítése vagy korlátozása akkor sem, ha előrehozták közben a választást – mondta a Magyar Hangnak Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. Ez elmondás szerint kizárja azt a lehetőséget is, hogy egyfajta ügyvezető polgármesterként vagy ügyvezető képviselőként folytassák a munkájukat októberig azok, akik nem nyertek az önkormányzati választáson. Mindez ugyanis azt jelenthetné, hogy az Országgyűlés elvonja az önkormánzati tisztségviselők választáson elnyert hatásköreit, ami szerinte mindenképpen „masszívan alaptörvényellenes” helyzetet teremtene.
Döbrentey Dániel úgy látja, összességében nehéz lenne olyan megoldást találni a helyzetre, ami alkotmányos is, de meg is akadályozza, hogy a leváltott testületek és polgármesterek olyan lépéseket tegyenek, ami az utódjuk mozgásterét akadályozzá, például „kiürítsék a kasszát”. Szerinte az újonnan megválasztott tisztségviselők csak a hatalmon lévők önmérsékletében bízhatnak, illetve abban, hogy hatalomba lépve vissza tudják állítani az elődjük által az utolsó hónapokban megváltoztatott jogi kereteket, arra azonban rámutatott, hogy ez nem mindig lehetséges: ha például vagyonvesztéssel járna az eredeti állapot visszaállítása, és az eredeti döntést a jogszabályokat betartva hozták, nehéz eredményesen fellépni ellene.
A választás az új Covid?
Tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy egy májusi törvénymódosítás bizonyos feltételek fennállása esetén olyan jogosultságot ad a polgármestereknek, amit a koronavírus-járvány idején birtokoltak: lehetőségük nyílhat, hogy a képviselőtestület helyett egy személyben dönthessenek olyan kérdésekben is, amelyek a képviselőtestület hatáskörébe tartoznak. Az ilyen döntések már a Covid alatt és után is rengeteg vitára adtak okot, miután egyes polgármesterek például arra használták a felhatalmazást, hogy leváltsák politikai ellenfelükké vált alpolgármesterüket, jutalmat osszanak saját maguknak, esetleg egy személyben fogadják el a költségvetést, miközben a felhatalmazásuk csak a veszélyhelyzet kezeléséhez szükséges döntésekre vonatkozott.
Most viszont más a helyzet, a polgármesterek általános felhatalmazást kaphatnak, hogy a képviselőtestület helyett járjanak el. A májusi törvénymódosítás szerint a 2024. június 9. és 2024. október 1. közötti időszakban gyakorolhatja a polgármester a képviselőtestület hatásköreit abban az esetben, ha a testület egymás után két ülésen határozatképtelen, vagy határozatképes, de a napirendre tűzött kérdésekben nem dönt. Ilyen szituációt könnyű „előállítani”, elég, ha nem jelenik meg az ülésen a határozathozatalhoz elegendő számú képviselő. Ha ez kétszer megismétlődik, a polgármester átveheti a képviselőtestület szerepét, vagyis azt követően nem kell már összehívni a képviselőtestületet. Ez kevésbé átlátható döntéshozatalhoz vezethet, hiszen a nyilvánosság ezt követően ki van zárva a döntési folyamatból, a helyi ellenzéki képviselők és az állampolgárok nem jelenhetnek meg az üléseken – ahogy ez legutóbb a XII. kerületben történt – nem kerül sor vitára és nem készülhet közvetítés, hiszen a polgármester hozza meg a testület hatáskörébe tartozó döntéseket.
