„Vigyék akkor a fűtőelemeket is Szekszárdra” – Forrongás és duzzogás Pakson

Deák Ferenc akkora bölcse volt a hazának, hogy még a paksi atomerőműről is tudott érvényeset mondani. „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de miről a nemzet félve a szenvedésektől önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, mindig készséges”. Ez az idézet áll annak a paksi háznak az oldalára helyezett emléktáblán ahol Deák sokat gyerekeskedett, és a kiegyezés kiötlőjének gondolata nagyon is releváns 2024 nyarán. Az „erő és a hatalom”, vagyis a magyar kormány augusztus 1-jén rendeletben hirdette ki, hogy az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőműnek otthont adó területet. Ennek értelmében a létesítmény kontrollját a tolnai megyegyűlés gyakorolhatja, valamint az erőmű és számos, a közelében fekvő beruházás iparűzési és telekadóját, közel 7 milliárd forintot elveszik a 17 ezres, Duna menti várostól és annak mintegy 19 milliárdos költségvetéséből. Az elvont forrás 62,5 százalékát a Szekszárdon székelő tolnai, 37,5 százalékát pedig a Kecskeméten ülésező Bács-Kiskun megyei közgyűlés kapja.

– Vigyék akkor a kiégett fűtőelemeket is Szekszárdra – csattan fel dühösen Attila az Atom téri panelok között meghúzódó kocsma kerthelyiségében, ahol éppen az adóelvonás a téma. Azok, akik elmondásuk szerint a kormánypártra szavaztak, nem túl beszédesek, duzzogva mondják, hogy „nem lehet mit csinálni”, és vagy a jégkockát kocogtatják a poharukban, vagy a sörösüvegük szájával pukkantak egyet zavarukban. Az ellenzéki pártokra szavazók viszont dühösek. Egyikük például egyenesen úgy fogalmaz: nem érti, hogy a helyi civil szervezet, a Paksi Deák Ferenc Egyesület (PDF) színeiben függetlenként induló és később a polgármesteri címet megnyerő, szocialista országgyűlési képviselő, Heringes Anita egyáltalán miért tárgyal a kormány képviselőivel erről a helyzetről. „Hát mégis miről kellene tárgyalni? Hát ez lopás!” – mondja az egyik fröccsöző. Kijelentésével sokan egyetértenek, de a bólogatók vaskos kommentárjai idézhetetlenül nyersek.

Nem csoda: a fröccsük előtt ülő nyugdíjas férfiak zöme dolgozott az erőműben annak idején, Attilának is ott vannak alkalmazásban a gyerekei, azért szeretné, ha vezetékneve nem szerepelne a cikkben, amit így indokol: „Nem akarok velük kitolni, hát tudja, mi folyik ebben az országban.”

• Mit gondolnak a helyiek a történtekről?
• Vannak-e és milyen vendégmunkások Pakson?
• Hogyan függ össze a kormány döntése a paksi focicsapattal?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 15-ig kapható 2024/32. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!