A trumpista hittérítőt nem a magyar sportolók teljesítménye iránti felfokozott várakozás, az olimpiát körülvevő varázslatos légkör, hanem újra csak egy város, ország ellen érzett xenofób gyűlölet hozza lázba, és ez a számára mámorító érzés állítja fel a szőrt a testén…
TÁ
Fideszes nagyágyúk támogatását élvezte a nagykátai karateedző, aki Szolnokon felrúgott egy kisgyereket. Tibor szenszeit évtizedeken át istenítették – áldozatai csak most szólalnak meg.
Ábrahám Róbert mindenféle ideát és éthoszt meggyalázott és leköpött akkor, amikor ehhez a – ma már – mondjuk ki: atavisztikus eszközhöz nyúlt. Fittyet hányt az erkölcsi zsinórmértékre, a kulturális „kályhára", kurzusának legfőbb identifikációs alapvetésére, az Újszövetségre.
Egyértelmű, hogy ha valami történelmileg nem bizonyítható, az nem azt jelenti, hogy meg sem történt.
Későbbi gazdasági előnyöket próbál biztosítani szankcióival az ukrán vezetés – igaz, ennek a magyar olajellátás is kárát látja.
Ma Oroszországért rajong az ország jelentős része, holnap Kínáért, holnapután Észak-Koreáért, azután meg Varga Judit asztalosműhelyéért, mindig oda megy a lájk, ahonnan a lóvé jön! Egy országot bolondít meg az Orbán–Rogán-tandem.
Százmilliós összegek mennek diszkréten megbújó, rendőrségközeli alapítványokhoz, de jut pénz elmetágító rajztanfolyamra is.
A kórház annyi utalást kapott, hogy abból nem csak javítani, de fejleszteni is tudnak.
A Falcon 7X Angliába tartott, csak előbb tett egy több mint 500 kilométeres különutat.
Az üvegből ivás kardinális kérdés. Ezt élete során szerintem már mindenki gyakorolta, átélte, a legutóbbi időkig ez egy olyan ösztönszerű cselekedet volt, mint teszem azt a Nemzeti Konzultáció kukába hajítása.
Még járnak közöttünk olyan emberek, akik önzetlen módon örömet akarnak szerezni a másiknak – és ez ebben az esetben, nem meglepő módon, tökéletesen sikerült is.
„Igazgatóból” útszélre vetett holttest, budai úriasszonyból szolga: tízezrek élnek csicskasorban Magyarországon, akár méterekre az otthonunktól.