Hétköznapi tündérmese

Hétköznapi tündérmese

Képünk csak illusztráció. (Fotó: György Zsombor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Szeretnék elmesélni valamit, ami mégsem mese, bár valóban annak tűnik. Azért teszem mindezt, mert gondolom, az ismeretségi körömön kívül nem sokan olvasták kedves szomszédasszonyom feljegyzését a Facebookon, én viszont szeretném, ha minél többen tudnának erről, hogy ilyen is előfordulhat. Mert megtörtént.

Társasházi szomszédasszonyom csak időnként van itt, a fal túloldalán, mert a munkája a fővároshoz köti, és teljes embert kíván. Meglehetősen elfoglalt, vezető beosztásából fakadóan sokat utazik. Nemrég történt vele az az eset, ami engem is nagyon megérintett. A villamoson utazott… de inkább mondja el ő, a saját szavaival:

„Ma találkoztam egy igazi Angyallal a 4-6-os villamoson. Együtt szálltunk fel és ültünk le egymással szemben. Törtfehér nadrág és felső, világos kabát, napszemüveg – egy stílusos, nagyon csinos, fiatal nő. Csendben ültünk, jómagam mélyen a gondolataimba mélyedve, egy szakmai témán morfondírozva nem is nagyon vettem tudomást a környezetemről. A Jászai térnél felállt, megérintette a vállamat, és a kezembe nyomott egy apróra hajtogatott papírlapot, majd leszállt és eltűnt.” És innentől ismét én folytatom. A kis papírcetlire szó szerint ez volt írva: „Csodaszép vagy, mint egy napsugár egy szürke hétköznap délelőtt. Légy boldog!”

Annyit fűznék még hozzá a történtekhez, hogy a papírcetlit író hölgynek tökéletesen igaza van: a szomszédasszonyom valóban gyönyörű. De az, hogy ezt valaki, egy teljesen idegen a villamoson nemcsak megállapítja megában, hanem ilyen módon közli is a másikkal, lássuk be, nem szokványos eset. Ezek szerint még járnak közöttünk olyan emberek, akik önzetlen módon örömet akarnak szerezni a másiknak – és ez ebben az esetben, nem meglepő módon, tökéletesen sikerült is. Manapság, ebben az egyre ridegebbé váló világban nagyon ki vagyunk éhezve az ilyen apró gesztusokra, amelyek széppé tehetik egy napunkat.

A hölgyek nagyon örülnek annak, ha a férfiak bókolnak nekik, de a fenti esethez hasonlókban valójában egy másik nőnek hisznek. Igazuk van. Ilyen egy valósággá váló, mai tündérmese. Ha hiszünk benne, velünk is megtörténhet.

Címkék: optimizmus, öröm