Százhúsz kárpátaljai menekült várakozott még csütörtök napközben is egy szalagokkal körbekordonozott buszmegállóban a Komárom-Esztergom megyei Kocson. Anyák és gyerekek, többségük kiskorú, de van köztük pár hónapos csecsemő is: bőröndök, tömött nejlonzsákok mellett ülnek-fekszenek a megálló gyepén. A korábban egy panzióban elszállásolt háborús menekültek sarkára egy júniusi kormányrendelet kötött útilaput: az Orbán-kormány szerda óta – akkor lépett hatályba a jogszabály – már csak a katonai művelettel érintett ukrajnai régiókból menekülők elhelyezését támogatja, a többiekre nem akar pénzt költeni. Augusztus 20-án járt le a határidő, ami után az állam már nem finanszírozza a „békésebb területről” érkező menekültek lakhatását – a Kocson egy panzióban elszállásolt kárpátaljaiaknak már másnap, azaz szerdán menniük kellett.
Bár élelemre és vízre szoruló emberekről van szó, az állami segítségnyújtásnak egyelőre nincs jele, leszámítva a helyszínre küldött rendőrjárőröket. Nem tolonganak a segélyszervezetek sem, csak néhány civil áll meg autójával a várakozók előtt, hogy vizet, ételt osszanak közöttük. A helyszínen jelenleg csak a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) munkatársai próbálnak megoldást találni az érlelődő válságra.
„Úgy tudjuk, összesen három családot tudtak befogadni a jobb helyzetben lévő ismerősök, rokonok, őket is rövid időre. A többiek csak azért nem kerültek rögtön szó szerint az utcára, mert a panzió tulajdonosa megengedte nekik, hogy az udvaron, egy terasz alatt éjszakázzanak. Ezt is csak hajnalig fél ötig, mert a tömeg így elállta az udvarról elérhető bolt bejáratát” – mesélte Léderer András, az MHB főmunkatársa. Az szintén a panziós emberségességének köszönhető, hogy a menekültek reggelizhettek is, a férfi ugyanis vitt bundás kenyeret az addigra a megállóban letelepedő családoknak.
Az állami méltányosság hat napja
Ez azonban rövid távon sem jelent megoldást a 120 kárpátaljai menekült helyzetére, akik helyi kapcsolatok, támogatók híján, elhagyott otthonuktól több száz kilométerre próbálnak túlélni. A kormány mára bevallottan szeretne megszabadulni a kárpátaljai menekültek ellátásának terhétől. Ezt jól jelezte, hogy a kormányrendelet alapján az érintettek ugyan méltányossági kérelmet adhattak be a lakhatási támogatás meghosszabbításáról – de a kormány erre csak hat munkanapot hagyott, a beadott kérelmeknek pedig a 90 százalékát elutasították. Így jártak a kocsi panzió lakói is, pedig ők felkészültek voltak. A Magyar Helsinki Bizottság segítségével határidőn belül beküldték a méltányossági kérelmüket, amelyeket aztán sorra visszadobtak.
Néhány százan maradhattak a rendszerben
„Két-háromgyerekes anyákról beszélünk, akiknek esélyük sem volt munkát találni egy alig 2600 fős településen – főleg úgy, ha a kicsik még nem érték el az iskolás kort. És itt nem csak a lakhatásuk elvesztéséről van szó” – mondja Bakonyi Anikó, a Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője hozzátéve, „az elmúlt két évben kialakult egyfajta integrációs folyamat, több kárpátaljai gyerek is járt a helyi iskolába, akiket most valószínűleg ki kell onnan venni”. A programvezető kérdésünkre jelezte: úgy tudják,körülbelül háromezer kárpátaljai magyar és menekült kapott lakhatási támogatást az államtól, és a beadott méltányossági kérelmek 10-15 százalékát bírálta el kedvezően a kormány. Hogy pontosan mennyit, arról az MHB-nek sincs adata: bár az ukrán-orosz háború magyarországi menekültjeiért külön kormánybiztos, Pál Norbert felel, a politikus eddig nem reagált a jogvédő szervezet megkereséseire, akik így most közérdekű adatigényléssel próbálkoznak. Bakonyi Anikó ennél is súlyosabb mulasztásnak tartja, hogy a magyar állam semmilyen információt nem nyújtott az érintett, rászoruló körnek: pedig elsősorban állami felelősség lenne, hogy ezeket a családokat időben, érthető módon tájékoztassák – nem elvárható, hogy menekült családok a Magyar Közlönyt bújják, eldugott rendeleteket keresve.
Az állam pénzén élő menekültekről beszélt Gulyás
A Magyar Hang levélben érdeklődött a történtek kapcsán az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztosnál, Pál Norbertnél. A Miniszterelnökségnek is elküldött küldött levélben szerettük volna megtudni, hogy a magát családbarátnak nevező kormány mikor tesz lépéseket az utcán várakozó mintegy 40 nő és 80 gyerek érdekében, milyen segítséget tudnak nyújtani nekik. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kárpátaljai magyar állampolgárok és ukrán menekültek közül határidőre hányan küldték be méltányossági kérelmüket, és abból mennyi bírált el kedvezően a kormány.
Választ nem kaptunk, de Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtöki kormányinfója így is beszédes lehetett: Gulyást az ATV kérdezte a Kocson utcára kerülők ügyében, mire azt mondta, eddig 4000 ember úgy élt a magyar állam pénzén, hogy nem vállaltak munkát. Pedig aki akar, az tud dolgozni. „Elköltöttünk évi 10 milliárd forintot, hogy olyan embereket is elszállásoljunk, akik egyébként munkaképesek” – hangoztatta a miniszter, aki a jelek szerint nagyon másként látja a kocsi helyzetet, mint a Helsinki Bizottság munkatársai. Ő ugyanis arról beszélt, hogy a kormány felvette a kapcsolatot a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, így a rászorulók fedél alatt töltötték az éjszakát. Léderer Andrásék ehhez képest egy csak egy bezárt máltais irodát találtak a helyszínen.
Megkerestük az ügyben a szeretetszolgálat sajtófőnökét, Romhányi Tamást is, aki visszahívást ígért az ügyben, mint mondta, tájékozódnia kell még a Kocson történtekről. Ha visszajelzést kapunk, vagy további fejlemények történnek a Kocson utcára kerülő családok ügyében, arról beszámolunk olvasóinknak.
16:48: Frissítés- Egy hétre fellélegezhetnek családok
Cikkünk megjelenése után derült ki, hogy átmeneti megoldás született a kocsi helyzetre: mint a Magyar Helsinki Bizottság beszámolt róla, egy Különjárat feliratú busz érkezett a menekült családokért. A Helsinki úgy tudja, az utasokat egy másik szálláshelyre viszik, ám itt egyelőre csak augusztus végéig maradhatnak. Kérdésünkre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megerősítette: ők intézkedtek, és ideiglenesen elhelyezik a Kocson várakozó 120 ukrajnai menekültet A karitatív szervezet a menekültek elhelyezésében eddig is közreműködő szálláshelyekre viszi az érintetteket - írta közleményben a segélyszervezet.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint ugyanakkor végleges megoldás a lakhatási támogatás megvonásáról szóló júniusi kormányrendelet törlése lenne.
