„Erdélyi Kesma”: Harmincmillió forintot fizettek ki egy elemzésre a szerkesztőségi rendszerekről

„Erdélyi Kesma”: Harmincmillió forintot fizettek ki egy elemzésre a szerkesztőségi rendszerekről

Digitalizációs kerekasztal a Pont System vezetőjének moderálásával az idei tusványosi szabadegyetem első napján – Kovács László a kép közepén, kék-fehér csíkos pólóban (Forrás: Tusványosi tábor hivatalos Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Több ezer oldalt kell átbogarászni a magyar mintára létrehozott erdélyi médiakonglomerátum, vagyis az Erdélyi Médiatér Egyesület által a budapesti Bethlen Gábor Alapnak küldött elszámolások kapcsán, de hálás a téma: szinte bármely területen találunk furcsa dolgokat. Nézzük most az informatikai számlákat.

Azt mindenki tudja, hogy ma már egy médiaszolgáltatás nem üzemeltethető informatikai háttér nélkül, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy eme szolgáltatás mögé sok minden elrejthető. Az teljesen rendben van, hogy egy sok telephellyel rendelkező, több honlapot üzemeltető cégnél nagyok az informatikai költségek, de amit találtunk, az bőven túl van azon, ami már gyanúsnak mondható. A lényeg: két cég szolgáltatott az „erdélyi Kesmának”: az Igenbiza SRL havi 180 ezer forint körül számlázott, míg a másik, kolozsvári Pont System viszont eléggé megnyomta a ceruzát. IT üzemeltetés jogcímen 2020. közepén-végén havi 2,7 millió forintot számláztak, 2021. közepére ez az összeg havi 4,3 millió forintra ugrott fel. 

Egyéb tételeket, amit kifizettek:

• 2020 decemberében egy „szerkesztőségi keretrendszerekkel kapcsolatos piackutatás”: 19.930.388 Ft
• Szintén ugyanakkor a „szerkesztőségi keretrendszerekkel kapcsolatos összehasonlító elemzés elkészítése” további 9.782.292 Ft
• 2021. március végén „informatikai kiszolgáló környezet kialakításának vizsgálata”: 16.677.778 Ft
• Szintén 2021 márciusában „szakmai workshopok MS Power Bl alkalmazás” jogcímen: 6.987.354 Ft
• „Központi infrastruktúra bővítése”: 9.358.668 Ft
• „Egyedi fejlesztések előkészítése és fejlesztési feladatok elvégzése” 21.786.546 Ft
• „Helyőrség szerkesztőségi és frontend rendszer kódrevíziója és továbbfejlesztése” 9.696.772 Ft
• „PHP upgrade-del kapcsolatos feladatok elvégzése”: 4.016.258 Ft
• „A megbízó által támogatott Frissfm.ro oldal élesítésének támogatása, Helyőrség portál dokumentációjának frissítése” 1.986.326 Ft

Ha a fenti, nem rövid lista első két tételét összeadjuk, kiderül, hogy a szerkesztőségi rendszerekkel kapcsolatos piackutatásra és elemzésre közel harmincmillió forintot fizettek ki. Ebből a szoftverből nincs sokféle, a térség sajtóorgánumai a nagyjából 4-5 hasonló tudású termék valamelyikét használják. Erdélyi Péter, a Center for Sustainable Media alapítója, ez a vállalkozás kelet-európai médiacégeknek ad tanácsot többek között éppen arról, milyen szerkesztőségi rendszer lenne a legalkalmasabb az adott igények kielégítésére. Erdélyinek elküldtük a Médiatér és a romániai informatikai cég között megkötött kétnyelvű szerződések másolatát is, ezekből pontosan kiderül, mire is fizették ki a jelentős összeget. – A piackutatási óradíjak reálisak, a feltüntetett óraszámok viszont szerintem nagyon-nagyon erősek. Szigorúan szakmai érdeklődésből, de hallatlanul kíváncsi volnék azokra az anyagokra, amik ennyi pénzből, ennyi munkával készültek. Csak hogy legyen hova mérni magunkat, tudjuk, hova kell fejlődni – válaszolta.

Mint hozzátette, már 2020-ban is volt több, nagyon jól használható, standardizált szerkesztőségi rendszer a piacon, amik szerinte minden olyan igényt ki tudtak elégíteni, amire egy ilyen Székelyhon/Krónika Online/Erdélyi Napló típusú oldalnak szüksége lehet. Ezek nem különösebben nagy forgalmú, nem bonyolult site-ok, és neki úgy tűnt, hogy a szerződések mellékletében sem szerepel olyan funkció, ami túlmutat a piacon jó minőségben elérhető szolgáltatások képességein. – Szóval nekem ezekből nem látszik, hogy a szerkesztőségi rendszerek Szent Grálját kellett volna megkeresni, vagy ilyesmi. Így viszont nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy mi tartott 1240 óráig ennek a piacnak a megkutatásán, de mondjuk sosem volt túl jó a fantáziám. Az biztos, hogy nagyon alaposak voltak – mondta.

Hozzátette azt is, hogy „ha a Magyar Hang ma megbízna bennünket, ugyanezzel a tartalmú munkával, 2-5 millió forintért boldogan vállalnánk, attól függően, hogy milyen sürgősen kell, és minimum hány rendszert szeretnének összehasonlítani, de cserébe egészen biztos nem dolgoznánk rajta 1240 órát”.

Az uh.ro-s kollégákkal ránéztünk a Pont System SRL nevű cégre. Egy Kovács László nevű magyar állampolgár az egyik ügyvezetője – az a Kovács László, aki az anyaországi Pont System Informatikai és Tanácsadó ZRT-nek is vezérigazgatója volt az Opten tanúsága szerint 2014-től egészen 2022. decemberéig. Az üzletember pár hónapja a Linked.in profiljára ezt posztolta: „Köszönöm a lehetőséget, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara meghívása alkalmából a PONT SYSTEMS vezérigazgatójaként összeállíthattam és moderálhattam a Tusványosi Nyári Szabadegyetem egyik digitalizációról szóló kerekasztal beszélgetését.” Kovács egyébként az elnökségi tagja a BKIK-nak.

A Romániában bejegyzett cég 2019-ben nem muzsikált valami jól, abban az esztendőben 20 millió forint körüli összforgalmat hozott a mérlegadatok szerint, kevesebb mint 4 millió forintos profittal, hogy aztán 2020-ban, a Médiateres nagy szerződések évében kilőjön a forgalma: ötször akkora, 120 millió forintnyi összbevétel mellett 8.5 millió forintos nyereséget realizáltak. (Az átszámításokhoz a mostani árfolyamot használtuk – a szerk.)

Amikor egy kolozsvári forrásomat megkérdeztem erről a harmincmillió forintba kerülő tanulmányról, felhívta a figyelmem arra, hogy nem véletlenül decemberben fizették ki ezt az összeget. – Karácsony előtt mindenkinek jól jön a pulykapénz, érkezzen bármilyen kanyarral – válaszolta.