Pszicho Peti és Tapsi Hapsi puskája

A jó név többet ér a nagy gazdagságnál – olvassuk a Példabeszédekben, és e helyütt a hírnéven túl az elnevezés és a megszólítás gesztusára is gondolhatunk. Mert a név tudása hatalommal jár, kimondása pedig felelősséggel. Ha tiszteletben akarom tartani a megszólítottat, tisztelnem kell a nevét is, máskülönben könnyen átkot bocsáthatok rá. A választási kampánnyal súlyosbított közéleti diskurzus névválasztásaiban nehezen fedezhetjük fel ezt a tiszteletet: a propaganda mélyrétegeibe alámerülve a név egyre gyalázatosabb szitokszóvá válik. Érdekes kísérlet, ahogy a kormány fizetett influenszerei már a megszólítással dehonesztálni kívánják áldozataikat, az eredmény azonban kétséges, különösen, ha a Szlovákiában történt eseményekre gondolunk. Nem biztos, hogy a „pszichopetizés” segít a békés együttélés megteremtésében, ám annál hatékonyabb eszköze lehet a feszültség fokozásának és az erőszak előrejelzésének. 

Robert Fico szlovák miniszterelnök több műtétet követően túljutott az életveszélyen, aligha van azonban olyan orvosi beavatkozás, amely begyógyítaná Szlovákia sérüléseit. Egy kormányfő elleni merénylet valahol a biztonságos latin-amerikai távolságban elképzelhető csupán, az Európai Unióban színtiszta fikció. Pedig látjuk: nem kell hozzá sok, csupán az ellentétek szándékos kiélezése és egy reflektálatlan háborodott, aki cselekedni akar. Ezért is lehetnek beláthatatlan következményei, ha egy politikai erő tőkét kovácsol a gyűlöletből. És nem kell Szlovákiáig mennünk, a félelmet kampányüzenetté formáló magyar kormány ugyancsak kiváló munkát végez e téren. 

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 30-ig kapható 2024/21. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!