Románia átállt, nekünk miért nem sikerült kiugranunk a német szövetségből?

Hány napra van szüksége a csapatok összegyűjtésére, a város stratégiai pontjainak elfoglalására? – hangzott el a kérdés az uralkodó által összehívott titkos megbeszélésen talán magától Mihály királytól. Dumitru Damaceanu ezredes, a bukaresti helyőrség parancsnoka katonás választ adott: ötre. A beszélgetés nem sokkal azután zajlott le, hogy a szovjetek a Iasi–Chisinau-vonalon áttörték a frontot. Az átállást, az Ion Antonescu marsall, egyben miniszterelnök és államvezető (románul conducator) által teljhatalommal irányított kormány megpuccsolását 1944. augusztus 26-ára tűzték ki.

Mihály király mindössze 23 éves volt, és alig rendelkezett politikai tapasztalattal. 1940 szeptemberében került a trónra, apja helyére. II. Károly az országban régóta hiányzó stabilitás megteremtésére 1938-ban vezette be a királydiktatúrát, a gyorsan változó európai politikai helyzetben azonban Románia hamar légüres térbe került. Legfontosabb szövetségese, Franciaország 1940 júniusában kénytelen volt kapitulálni a németek előtt, Nagy-Britannia pedig saját védelmének megszervezésével volt elfoglalva. A körülményeket kihasználva (egyúttal a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékában biztosított jogával élve) a Szovjetunió 1940 nyarán elvette Romániától Besszarábiát és Észak-Bukovinát. Dél-Dobrudzsát is kénytelenek voltak átadni Bulgáriának, ám a legfájdalmasabban a II. bécsi döntés, az Észak-Erdélyről való lemondás érintette az országot. A királydiktatúra megbukott, Károly az állam tényleges irányítását kénytelen-kelletlen átengedte az új miniszterelnöknek, Ion Antonescunak. A teljhatalom megszerzése után néhány nappal Antonescu lemondatta Károlyt. Helyét a trónon a 19 esztendős, az autók bütykölése és a repülőgépek iránt érdeklődő, jó kiállású Mihály foglalta el, aki sokáig tényleges hatalmi jogosítványok nélküli bábfiguraként funkcionált a conducator mellett. (Politikai ébredésében szerepet játszott a Károly bukása után hazatérő Elena anyakirályné és a történelmi pártok, a Nemzeti Liberális Párt és a Nemzeti Parasztpárt vezetői, Gheorghe és Dinu Bratianu, illetve Iuliu Maniu.)

• Mi történt Bukarestben a fordulat napján?
• Miért nem sikerült nekünk hasonló módon kiugranunk a német szövetségből?
• És vajon hogyan alakul Magyarország sorsa, ha mégis sikerül?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 29-ig kapható 2024/34. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!