Sötét jövő előtt a Tungsram dolgozói

Sötét jövő előtt a Tungsram dolgozói

A Tungsram gyára Hajdúböszörményben, ahonnan 170 munkavállalót bocsát el a vállalat a 2022-ben bejelentett létszámleépítése következtében (Fotó: Magyar Hang/Szabó Zsolt László)

Közel három hét után is értetlenül állnak a Tungsram Hajdúböszörményből elbocsátandó munkatársai az izzógyártás leállítása és az 1600 dolgozót érintő leépítés előtt. A lapunknak megszólalt munkavállalók szerint ugyan lehetett sejteni, hogy vége lesz a gyártásnak, ám nem világos számukra, hogy a vállalat miért nem próbálta más elektronikai termék előállítását az üzembe hozni.

– Bemész a boltba, keresed a Tungsram égőt, és azt veszed észre, hogy eltűnt a polcokról – ezzel a mondattal töri meg a pillanatnyi csöndet Elek Zoltán hajdúböszörményi asztalunknál. Arra kerestük a választ, mikortól lehetett sejteni, hogy a végéhez közelít a lámpagyártás az üzemben. A Tungsramnál 1991 óta – 17 éves korától – dolgozó Elek Zoltán szavaira társaságunk harmadik tagja, a spirálgyártásban dolgozó Marika csak bólogat. Kint százágra süt a nap. Idebent a tekintetek kilátástalanságot tükröznek.

A Tungsram április végén jelentette be a hagyományos lámpagyártó részlegének leállítását. Emiatt 1600 dolgozót küld el, a leépítés éppen a hajdúböszörményi és a kisvárdai gyárban kezdődik.

Az 50-hez közelítő Elek Zoltán a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezete (TDFSZ) helyi elnöke is – ezért szerepel névvel, arccal cikkünkben. Mint mondja, Hajdúböszörményben az izzókhoz használt spirálokat gyártják. Más telephelyeken (Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Újpest) a világítótestek más-más részét állítják elő: van, ahol izzó, autólámpa, filmstúdió-, illetve más beltéri világítás készül. A spirálgyártás kézigényes folyamat, betanított munkások végzik. A részleg teljes egészében megszűnik, hiszen ha nem lesz izzógyártás, spirálra se lesz szükség. Hajdúböszörményből 170 munkavállalót bocsátanak el, ez az itteni közel 300 dolgozó 60 százaléka. A részleg jelentős része női alkalmazott, egyikük a 32 éve itt dolgozó Marika.

• Mit jelentett Hajdúböszörmény és a helyi emberek számára a Tungsram üzeme?
• Milyen pontokat mondott fel egyoldalúan a vállalat a kollektív szerződésből? Miért lehetetlenült el a sztrájk?
• Miért mondja azt a szakszervezet helyi alapszervezetének vezetője, hogy „számos olyan dolgozó van, aki azt sem tudja, milyen az élet a Tungsramon kívül”?
• Mi történt az izzópiacon? Miért került bajba a Tungsram? Miért tűntek el a polcokról a Tungsram-izzók? Hogyan kerülnek a polcokra mégis az olcsó hagyományos égők? Mi a szerepe ebben Kínának?

A teljes cikket a Magyar Hang május 20-án megjelent, 2022/21. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!