Kapott ez az olimpia hideget-meleget, aki csak akarta, beletörölte a bakancsát, mint egy sáros lábtörlőbe. A szándék keletről érkezett, füstös savanyúuborka-illatú trolltermekből, de erről majd később.
1980-ban 65 ország bojkottálta a moszkvai olimpiát a szovjet haderő afganisztáni bevonulása miatt, négy évvel később a napsütötte Los Angeles volt kénytelen nélkülözni a szocialista tábor bajszos tornászlányait. A politika akkor is beletenyerelt a sportba, de még más idők jártak. Valódi hús-vér kémek sutyorogtak álszakállban, ballonkabátban a ködös keletnémet éjszakában, sehol egy laptop, egy okosteló, Tiktok meg egyéb hightech masinériák, alkalmazások. Ellenben használtunk kivehető ajtós NDK turmixgépet, percekig ültünk a Hajdú centrifugán, és hasonló finomságok! A média is más volt. A Népsport ólomnyomatától voltak feketék az ujjaink, a Népszabadság Bencsik-féle Pártélet rovatát pedig azért bújtuk, hogy megtippeljük, ki lesz a következő, aki miatt ismét lemaradhatunk a Kacsamesékről. Kommentháború helyett a talponállóban vagy a büfékocsiban (útban Nyíregyről Pestre) vitatkoztunk az ócska ruszki haditechnikáról pár üveg Borsodi társaságában, és igen, pofonok is csattantak néha, de mindig sikerült elmenekülnünk a bőrkabátok elől. Felejthetetlen, sokaknak gyászos, másoknak dicsőséges időszak volt. A véleményalkotás a bunkó tanácselnökről meg a sügér tsz-elnökről csak a Kádár-kockák meg a panelkuckók falai között volt megengedett, de csak csendben az is, császárkörtézve az asszonnyal. Fotelforradalmárkodni sem volt ildomos, a házmester füle minden zuhanyfejben ott lapult, így aztán aprajafalva népe tettetett jókedvvel építette a szocializmust, és nézte otthon stikában a rongyosra másolt Rambo-kópiákat meg a jódlipornót.
Aztán ránk szakadt a nagy szabadság. Zuckerberg bemászott az életünkbe, és minden más lett, többek között az olimpia is. Elkezdődött az információs hadviselés, az álszakállak meg ballonkabátok beköltöztek a szentpétervári trolltermekbe, és intéztek Donald Trumpnak egy négyéves elnökséget. A közösségi média megjelenésével párhuzamosan elindult valami a világban, amit a népek elhülyülésének is nevezhetünk. A tények marginalizálódtak, ellenőrzésük lustaságból sem történik meg, mert a valóság senkit nem érdekel, mindent visz a könnyen emészthető bulvár Tóthgabistul, Kiszeltündéstül. Álprofilok tíz- és százmilliói intézik azt csekély költséggel, amit egy Szuhoj bombázó milliókért tud megtenni: komplett nemzeteket, generációkat leigázni, elsősorban az agykapacitásukon és felfogóképességükön keresztül. Így lett rajongótábora az AfD-nek, a Nemzeti Tömörülésnek és a Fidesznek is. A trollhadsereg keresi a zsíros termőföldet, ahová az illiberalizmus magjait hintené. És lám, rátaláltak az olimpiára! A riói és tokiói események még érintetlenek maradtak, talán az időzónák hatása miatt, vagy nem volt még kész terv a nyugati világrend megtorpedózására. Orbán kis-, közepes meg nagystratégiája sem születhetett akkor még meg, de 2024-re aztán kikristályosodott minden elborult autokrata elme.
Eljött az Orbán–Putyin–Maduro-féle újkirályok kora, akik már 500 években és évi 500 milliókban gondolkodnak, a hatalmuk alapjául szolgáló néptömegeket pedig a populizmus csirizével ragasztják össze. Az ócska hazugságokat a digitális platformokon terítik, katonás rendben, ahogyan azt Lenin elvtárs röpirataiból tanulták. Legújabb játszóterük a párizsi olimpia két és fél hete lett. Várható volt valami orosz bosszú a kizárás miatt, mindenki terrorcselekményekre gyanakodott, de a szennylé a netkábeleken és wifi hálózatokon érkezett. Intő jelek már akadtak nyár elején. A Reuters június elejei keltezésű cikke szerint a Microsoft figyelmeztetett az orosz dezinformációs kampányra, manipulált videókkal, hanganyagokkal támad a Kreml. Tipikus keleti tempó: „Dögöljön meg a szomszéd tehene is!” És mi ezek felé törekszünk, lásd a tusványosi Nagy Előadást!
Összhangban Orbán vezérünk kávézaccból merített jóslataival, amely szerint a Nyugat már a ravatalon fekszik, és lassan érkezik a kínai kánaán (egyelőre csak uzsorahitel formájában), a párizsi megnyitó után megindult a netes trollhadsereg a kíméletlen Európa- és Nyugat-ellenes agymosásával. Kétségtelen, hogy a bohém franciák naivan csupán egy emlékezetes nyitóceremóniát szerettek volna celebrálni, semmi kereszténygyalázás nem állt szándékukban, de kékre festett pocakos Dionüszoszukkal megadták az alaphangot „minden idők legsz. rabb” (egy cizellált illib vélemény a social mediából) olimpiájához.
A Fidesz-elit a maga fehér, keresztény érzékenységével „Utolsó vacsorázott” egy jót valamelyik haver jachtfedélzetéről, adva a lovat Boriszék alá, és szédítve a pillepalackokat 50 forintért dugdosó nemzetet, amely azon lamentált néhány napig, hogy most van-e töke az algériai menyasszonynak, vagy nincs. Kicsi buzizás, kicsi genderezés így nyár közepén kell a népnek. Olyan is volt, hogy „százszor jobb olimpiát rendeznénk” (Gyulay Zsolt MOB-elnök); ez is egy vélemény, és mivel a nyilatkozó nem lett megszondáztatva, fogadjuk el, hogy komolyan gondolta. Ami viszont egy közelgő nemzeti tragédia előszele is lehet.
A párizsi olimpia az illiberális fake-propaganda játszótere lett sápítozó érsekekkel, tenyerüket dörzsölő autokratákkal és magyar propagandistákkal, akik az olimpia múltán ugyanúgy a Cote d’Azur felé veszik útjukat, mint eddig mindig, csak most nem fikázzák a plázst, hanem vadul elköltik az utolsó fillért is, amit trollszolgálataikért kaptak irigy megbízóiktól a közösből!
Olvasna még Szabó Antaltól? Kattintson!
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/32. számában jelent meg augusztus 9-én.
