Vészjósló időjárási jelenségek kísérik az erdőtüzeket

A manapság általánossá váló óriás erdőtüzek fizikai hatásai olyan felmérhetetlenek, hogy saját időjárási jelenségeket, úgynevezett füstviharfelhőket képesek létrehozni. Ezek tovább melegítik a levegőt, és villámokat szórnak a felszínre – amelyek újabb tüzeket gyújthatnak, messze az eredeti katasztrófától.

Egyelőre felmérhetetlen, hogy pontosan mekkora erdő, hány épület és hány élőlény vált az észak-macedóniai lángok martalékává. Július 18-tól folyamatosan tombolnak a tüzek a balkáni országban, amit a helyi katasztrófavédelem szerint a forróság és az aszály tett példátlanul pusztítóvá. Természetesen nem ez a nyár az első erdőtűzszezon Észak-Macedóniában, hiszen szinte minden évben gyúlnak kisebb-nagyobb erdőtüzek, ahogy hasonló helyzettel küzdenek a szomszédos Görögország és Bulgária hegyvidéki erdőségeiben is. Az idei kiterjedt tüzek fellobbanását hetekig tartó hőhullám és gyakorlatilag teljesen csapadékmentes aszályos időszak előzte meg. Immár semmi kétség, hogy a szerte Dél-Európában általánossá vált tüzek az ember okozta klímaváltozás következményei, amelyek hatásai évtizedekkel az előtt váltak kritikussá, hogy azt a legtöbb előrejelzés prediktálta.

Rengeteg helyen gyúlt nagyobb tűz Észak-Macedóniában (volt nap, amikor egyszerre 66 aktív tűz égett az országban), az egyik legnagyobb tűzben a Serta-hegység 200 négyzetkilométeres területe égett le. A tüzek oltását még a jugoszláviai háborúból ott maradt taposóaknák is nehezítették: bizonyos térségekbe egyszerűen nem lehet belépni miattuk. Számos ország küldött repülőket, tűzoltó felszerelést és tűzoltókat az országba, miután Észak-Macedónia nemzetközi segítséget kért a tüzek megfékezéséhez. Magyarország többek között repülőt, helikoptereket és tűzoltókat küldött. A magyar tűzoltó-alakulat tagjai több helyen teljesítettek szolgálatot, például a Jasen természetvédelmi rezervátumban éjszaka kellett beavatkozniuk, mert egy villámgyorsan terjedő tűz lobbant fel. A négy tucat tűzoltóval mentőorvos és mentőápolók is kiutaztak.

• Hogy alakulnak ki a tűzviharfalhők?
• Miért nagyon veszélyesek?
• Mi közük a klímaváltozáshoz?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 22-ig kapható 2024/33. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!