Leépítésekre készülhet, de akár üzemeket is bezárhat Belgiumban és Németországban az Audi, miután anyavállalatuk, a Volkswagen újabb takarékossági intézkedéseket jelentett be arra hivatkozva, hogy visszaesett az európai autópiac a koronavírus-járvány óta. Az Audi Hungária Zrt.-nek a Magyar Hang kérdésére küldött válaszából az körvonalazódik, hogy inkább fejlesztéssel, mintsem elbocsátással próbálják átvezetni a céget a válságos időszakon, ám konkrét választ nem adtak arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e leépítés a közeljövőben.
Elbocsátásokkal, vagy akár üzembezárásokkal is járó takarékossági intézkedéseket jelentett be egy héttel ezelőtt Wolfsburgban a Volkswagen-csoport, az Audi anyavállalata. Az intézkedések, amelyeket az autópiac visszaesésével indokoltak, érintik az Audi brüsszeli üzemét, amit bezárás fenyegethet, s németországi gyárakban sem kizárt a leépítés, sőt egy esetleges üzembezárás sem a cég korábbi közleményei szerint.
A Magyar Hang megkereste az Audi Hungária Zrt-t, és arról érdeklődtünk, hogy magyarországi érdekeltségeiknél terveznek-e leépítést, vagy elképzelhetőnek tartják-e azt, hogy ilyen lépésre kényszerülnek. Bár a kérdésre konkrét választ nem kaptunk, a cég közleményéből az derült ki, hogy a hatékonyságnövelésre és az új termékekre fókuszálva vezetnék át a győri Audit a válságon:
– A járműipari transzformációnak nagy hatása van és lesz a jövőben is minden piaci szereplőre, így az Audi Hungáriára is. Az a célunk, hogy transzformációs folyamattal biztosítsuk a vállalat hosszú távú versenyképességét és ezáltal jövőjét. Új motorgyári és járműgyári termékeinkkel, valamint szolgáltatásainkkal magas kapacitás-kiterheltségre és jó megrendelési állományra fókuszálunk. Ezen túlmenően költségstruktúráink optimálása és további hatékonyságnövelés a feltételei a jövőbeni vállalati sikereinknek – írta a Magyar Hang megkeresésére Lőre Péter, az Audi Hungaria Zrt. vállalati kommunikációs osztályának vezetője, aki azt is hozzátette: a cég költségcsökkentő és hatékonyságnövelő projekteket indított.
Az Audi Hungária Független Szakszervezet kedden egyeztetett az Audi Hungária Zrt. igazgatóságával – az úgynevezett bizalmi értekezleteken rendszeresen találkozik a szakszervezet és a cég vezetése, és a mostani alkalomnak a szakszervezet elnöke, Háromi László elmondása szerint nem volt köze a Volkswgen-csoporttal kapcsolatos nemzetközi hírekhez. A Magyar Hangnak a szakszervezeti vezető azt mondta: a Volkswagen egy hete bejelentett takarékossági intézkedéseire és az esetleges leépítésekre nem kérdeztek rá az igazgatóságnál, és a nemzetközi fejleményekről nem volt szó az értekezleten, ezeket elmondása szerint egyelőre ők is csak a sajtóban követik. A szakszervezet közleménye szerint az igazgatóság elnöke, Michel Breme a versenyképesség erősítésének fontosságát hangsúlyozta a megbeszélésen. A közlemény szerint úgy fogalmazott: az autóipar előtt álló kihívások “jelentősen hatnak a foglalkoztatásra is, így ezzel párhuzamosan a vállalatvezetés kiemelt célja új megbízások elnyerése vagy akár új üzleti területek kialakítása is”
Az Audi más országokban működő gyárai esetén ennél borúsabb jövőképet körvonalazott a vállalat vezetése és a sajtó, az Audi brüsszeli üzemét például bezárás fenyegetheti. A gyárban a Q8 e-tront, az Audi legnagyobb elektromos SUV-ját gyártják. A korábban népszerű modell iránti kereslet bezuhant, elsősorban a kínai piacon, Brüsszelben pedig sajtóértesülések szerint nem is szándékozik átállni más modellekre az elkövetkező években, vagyis bezárás várhat a gyárra. A Handelsblatt korábban belga szakszervezetekre hivatkozva azt írta, hogy a brüsszeli üzemben tömeges elbocsátást terveznek, 1500 munkavállalótól válhatnak meg, a Business Insider pedig azt írja: a cég Mexikóba telepítené a a Q8 e-tron gyártását, mert ott alacsonyabbak a bérköltségek. Brüsszelben viszonylag kevés munkavállalót, 3000 főt foglalkoztat az Audi, Magyarországon 12 ezer, a németországi Neckarsulmban 15 ezer, a szintén németországi ingolstadti üzemben pedig körülbelül 40 ezer fő dolgozik.
Az ingolstadti Audi munkavállalói is aggódnak az üzem jövője miatt a helyi lap, a Donaukurier szerint, ahogy a másik, Neckarsulmban működő Audi-gyár munkavállalóiban is van aggodalom a német közmédia szerint, miután a munkáltató takarékosságra hivatkozva felmondta a tíz évre szóló foglalkoztatási garanciát, amit az állományban lévő állandó munkaerőnek biztosítottak, és 2029-ig szólt. A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők már a német munkaerőpiac válságát vetítik előre az autóipar problémái miatt.
Az Audi anyavállalata, a Volkswagen-csoport nemrég jelentette be, hogy takarékossági intézkedésekre kényszerülnek a kereslet csökkenése miatt. A cégvezetés egy héttel ezelőtt, a németországi Wolfsburgan tartott üzemi gyűlésen azzal érvelt: Európában évente jelenleg kétmillival kevesebb autót értékesítenek, mint a koronvírus-járvány előtt, vagyis az európai piac mintegy negyedét kitevű Volkswagen esetében ez 500 ezerrel kevesebb eladott gépjárművet jelent. Jelezték: üzembezárásokra csak végső esetben kerülhet sor, ha más eszközökkel nem sikerül kezelni a helyzetet, azonban ez azt jelenti, hogy már a németországi üzembezárások sincsenek kizárva. A IG Metall szerint azonban a konszern vezetése felelős a problémákért, mert nem végezte el a szükséges fejlesztéseket.
Magyarországon korábban vezettek már elbocsátásokhoz az elektromosautó-piac problémái: az iváncsai akkumulátorgyárból májusban vendégmunkásokat küldtek el. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint állami beavatkozásra van szükség az elektromos autók piacán, Várkonyi Gábor autóipari szakértő szerint viszont arra, hogy a kínálat jobban alkalmazkodjon a kereslethez, ami plug-in hibrid autók és a kicsi, könnyen karban tartható villanyautók gyártását jelentené.
– Középtávon elértük az üvegplafont a villanyautó-kereskedelem szempontjából, mert a technológia nem alkalmas arra, hogy teljesen kiváltsa a belső égésű technológiát. Olyan szempontok, mint az infrastruktúra hiánya, sokak számára egyszerűen nem teszik lehetővé azt, hogy kompromisszummentesen váltsanak elektromos autóra – mondta a Magyar Hangnak a szakértő. Ez azonban nem jelenti Várkonyi Gábor szerint, hogy ne kellene az elektromobilitásba fektetni, és hogy Magyarország „rossz lóra tett” volna az ehhez kapcsolódó beruházásokkal. Azt azonban szerinte be kellene látni, hogy a tisztán elektromos autóipar támogatása nem oldja meg a fennálló problémákat. Az elektromobilitáshoz kapcsolódó beruházásoknak szerinte úgy kellene jelen lenniük Magyarországon, hogy közben a belsőégésű technológiához kapcsolódó iparág sem épül le.
Ismert, hogy a tavaly az Európai Parlament által is megszavazott megállapodás szerint 2035-től csak elektromos autókat lehet majd eladni az Európai Unióban. A magyar kormány erre készülve döntött az akkumulátoriparba fektetés mellett, számos gyárat telepítve az országba. Többen jelenleg is megkérdőjelezik, lehetséges lesz-e valóban 2035-től az átállás, vagy ezt menet közben halasztani fogják.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) volt elnöke a napokban megjelent, az Európai Unió versenyképességről szóló jelentésében, amelyet az Európai Bizottságnak készített, már úgy foglalt állást: a tilalmat fel kellene oldani, és helyette egy technológiasemleges megközelítést alkalmazni, amely teret enged az éghajlat-semleges e-üzemanyagokkal – szintetikus üzemanyagokkal – működő autóknak. Az azonban kérdéses, hogy mit fogad meg a Tanács a 400 oldalas versenyképességi jelentés javaslataiból.
