Hiba volt az akkumulátorgyártásra feltenni mindent

Orbán Viktor a 2010-es hatalomra jutását követően úgy döntött, hogy az ellenségként beállított multik között azért akadnak magyar szempontból hasznosak is. Ezek között voltak és vannak a mai napig is a német autógyártók, amelyeket a kormány nemcsak infrastruktúra-fejlesztéssel, hanem tízmilliárdos vissza nem térítendő támogatással bírta rá a magyarországi fejlesztésre. Nem is lett volna ezzel gond, ha azok jellemzően nem összeszereléssel foglalkoznának, hanem a fejlesztőtevékenységet is ide telepítették volna. Más kérdés, hogy az összeszerelés tökéletesen illeszkedik Orbán Viktor munkaalapútársadalom-elképzelésébe. Ez utóbbival az a gond, hogy az ilyesfajta termelésnek alacsony a hozzáadott értéke, ezért keveset tesz hozzá a gazdaság fejlődéséhez.

Hasonló elgondolások, valamint a kínai kommunistákkal kialakított szívélyes kapcsolatok magyarázzák, hogy a német autógyárak elektromos autóinak alkatrész-beszállítójaként hazánk megcélozta az akkumulátor-nagyhatalom címet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hatalmas sikerként jelentette be tavaly szeptemberben Hongkongban, hogy Magyarország hamarosan a világ második legnagyobb akkumulátorbeszállítója lesz. Ez a tavalyi euforikus bejelentés már csak azért is nehezen érthető, mert már akkor is látszott, hogy gondok vannak az elektromosautó-eladásokkal.

• Mit láthatott a piaci folyamatokból Szijjártó Péter, amikor tavaly bejelentette, hogy hazánk a világ második legnagyobb akkumulátorgyártója akar lenni?
• Mekkora a túltermelés az akkumulátorgyártásban, és mikorra várható a felesleges kapacitások lekötése?
• Hogyan tükröződnek a nemzetközi piac folyamatai a magyarországi akkumulátor és autóipar teljesítményében?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 22-ig kapható 2024/33. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!