Haha

Haha

Ifj. Lomnici Zoltán (Fotó: Wikipedia/Elekes Andor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az ismert jogi szakértőt már gimnazista korában nyugtalanította, hogy Szerb Antal terjedelmesebb könyvet írt a világ-, mint a magyar irodalomról. Nem volt ez így rendben magyarságteljesítmény szempontjából. Az ismert jogi szakértő kijelentése elevenembe vágott (hehe), hiszen miként már írtam róla, mostanában Szerb Antal a legjobb barátom, el nem bírom képzelni, hogy lenne bárki, aki érdekesebben-tartalmasabban tudna nekem mesélni mondjuk Johann Wolfgang von Goethéről.

Itt máris nyitok egy-két zárójelet képletesen. Például nem is tudtam, mekkora kujon volt a jó öreg (hihi). Továbbá haladéktalanul el kell olvasnom a Faustot, minimum az első részét, a folytatás, úgy hírlik, kevésbé izgalmas intellektuálisan. Lehet, ha már olvastam volna, akkor az ismert jogi szakértő irodalomtörténeti eszmefuttatása kapcsán is a nagy goethei műből jutna eszembe okos idézet, ám így a nézd legott komédiának merült fel.

Hiszen ezzel az egésszel nem lehet mást csinálni már. Az mégsem járja, hogy elkezdünk érvelni amellett, hogy kérném szépen, a világirodalom és a magyar irodalom hossza között nagyobb a differencia, mint a két szóban forgó Szerb Antal-kötet oldalszámának különbsége plusz-mínusz uszkve (höhö).

Ami paródia, azt muszáj annak is tekinteni, ellenkező esetben akkora marhák leszünk, hogy a fal adja a másikat. Ez különben a komplett nyilvánosságra és sajtóra is igaz. Amikor egy újságban azt olvassuk, hogy „a teljes szakmát képviselő Magyar Színházi Társaság ellenében létrejött Magyar Teátrumi Társaság”, akkor nyilván bosszankodunk, hogy úristen, hogy lehet a szerző ennyire hülye, és miért nem vesz észre egy ekkora ostobaságot a szerkesztő.

Amikor ellenben egy címoldalon az alábbi tartalmi ív bontakozik ki – amit mindjárt mutatok –, akkor nem mérgesek leszünk, hanem rezignáltak, és nem tragédiának tekintjük a jelenséget, hanem komédiának legott. Reggeli felső traktusos címek a néhány éve még mértékadónak tekintett online gigabrosúrából: Orbán Viktor készen áll a délelőtti videókonferenciára – fotó; A baloldal itthon és Brüsszelben is minden eszközzel megpróbálja támadni a Nemzeti Konzultációt; Madonna félmeztelenül, bugyiban, kalapban fotózta magát; Beállt a Mercivel a kútra, minden képzeletet felülmúl, ami ezután jött – videó.

(Hogy a nemzeti konzultáció miért két nagybetű, ne tőlem kérdezzék. Biztos ugyanazért, amiért egykor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Kár, hogy nehezebb frappánsan rövidíteni, mivel az NK messze nem hangzik olyan jól, mint a NOSZF.)

Mármost ehhez képest furcsának találom, hogy az utóbbi időben kezdenek elszaporodni a viták. Nem a világhálóban általában – a kommentszekciókban és a közösségi oldalakon más sincs kb. egy évtizede –, szerkesztett felületeken is. Összecsap Ungváry Krisztián és Szakács Árpád. Megküzd egymással Jeszenszky Zsolt és Soproni Tamás. Ölre megy Puzsér Róbert és Huth Gergely. Holott ez az a műfaj, aminek semmi értelme nincs. Oké, világos, az ilyen csaták a közönségnek szólnak, és a meg- helyett a legyőzés van a fókuszuk középpontjában (haha).

Mert micsoda is a politika? A háború folytatása más eszközökkel. Micsoda tehát a vita? Hát a pofozkodás folytatása más eszközökkel. Még szerencse, hogy nem fordítva. Igen ám, csakhogy aki paródia közé keveredik, azt megeszik a disznók.

Madáchig jutván mindenesetre újraolvastam a hetedik színt egészében, és sok érdekeset találtam, amikre nem emlékeztem élesen a múltból. Egyet emelek ki, a szabályos sortöréseket mellőzve: „Ki szúnyog ellen oly fegyvert ragad, mit medve ellen vinni hősiség, bolond.” Ezzel nem azt akarom állítani, hogy teszem azt az ismert jogi szakértő – vagy bárki az említett „vitapartnerek” közül – szúnyog lenne, és ezért balgaság lövöldözni rá. Dehogy. A kor szelleme sajnos nem segít abban, hogy tisztában legyünk a reális méretekkel. Többek közt ez az ember komikus tragédiája napjainkban. Bruhaha.

Olvasna még Gazda Alberttől? Kattintson!

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/28. számában jelent meg július 10-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/28. számban? Itt megnézheti!