Szerdán mutatja be az Európai Bizottság az európai vakcinaútlevélről szóló tervezetet, amelyben az utolsó információk szerint nem szerepelnek majd az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által nem engedélyezett vakcinák. Vagyis a Magyarországon használt – már az európai engedélyezés előszobájában lévő – orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm sem. Utóbbi európai engedélyeztetéséhez hozzá sem kezdett a gyártó, és egyelőre semmi jele annak, hogy tervezné.
Az Európai Bizottság alelnöke, Margaritisz Szkínász érvelése, miszerint az uniós felelősségvállalási szabályok és a minőségbiztosítási eljárás sem vonatkoznak ezekre az oltóanyagokra, finoman szólva sem teljesen logikus annak fényében, hogy egy nappal később Ylva Johasson belügyi uniós biztos már azt közölte: azok is kaphatnának utazási könnyítésekkel járó igazolást, akik átestek a betegségen.
Ez utóbbi csoport nyilván érthetően tart igényt arra, hogy futni hagyják végre, ha már egyszer legyűrte kórt. Bár tudományos szempontból ennek jelenleg biztosan nincs kellő alapja, mert nem állnak rendelkezésre megbízható információk arról, hogy milyen hosszú időre biztosít védettséget, ha valaki átesett a koronavíruson. Több mindentől függhet, ki mennyi ellenanyagot termel, és mennyi időn át: lehet, hogy hónapokig, de lehet, hogy csak hetekig, lehet, hogy elegendőt, és lehet, hogy túl keveset. Ez legfeljebb rendszeresen végzett ellenanyag tesztek során derülhetne ki.
Joggal lehet tehát attól tartani, hogy aki átesett a koronavíruson, de kevés ellenanyagot termel, újra megfertőződhet, és megfertőzhet másokat is – ezért jelenleg szintén nem tud felelősséget vállalni az Európai Unió, a „minőségellenőrzésre” pedig csak úgy lenne mód, hogy a nemzeti hatóságok ellenanyag-tesztekkel állnak lesben a határokon. Akkor viszont semmi értelme nem lenne vakcinaútlevelet adni ennek a jelenleg csaknem 23 millió embernek, akik a járvány végére még sokkal többen lesznek. Természetesen így is az európai népesség kis részét adják csak, de ahhoz éppen elegen vannak, hogy egy óvatos nyári nyitás esetén – ami a turizmus életben tartása miatt elkerülhetetlennek tűnik – esetleg terjesszék a járványt a még jó darabig csak részben átoltott európai népesség körében. Valószínűleg nagyobb eséllyel, mint azok az uniós lakosok – 23 millió főnél egyelőre jóval kevesebb ember –, akiket kínai vagy orosz vakcinával oltottak be, vagy oltanak be rövidesen, és akiket az Európai Unió ezzel leírna járulékos veszteségként. Az egyes, keleti vakcinákkal beoltott európai polgárok szempontjából mindenképpen igazságtalanul.
A magyar kormány számára mindenesetre nem jönne jól egy, a kínai és orosz vakcinával oltottakat korlátozó szabályozás, amely tovább csökkentené az egyébként is alacsony oltási kedvet és növelné a keleti vakcinákkal szembeni bizalmatlanságot. A kormány iránti bizalmat viszont biztosan nem növelné.
