A minapában már elmúltam hatvanöt, így mindent összevetve értelmesebbnek kellene lennem, de többszörös nagyapóként is csak gubbasztok a Százholdas Pagony csücskében Micimackóval, akivel a buksinkat öklözve mantrázzuk: gondol, gondol, gondol…
De, mindhiába, továbbra sem értjük! Van ez a Színház és Filmművészeti Egyetem nevű művészképző intézmény, amely, 165 éve jó pedigrével bír. Az én időmben is, ha felvettek valakit a Szinire, azt nagyra értékeltük, de azt sem tartottuk lúzernek, akit sokadszorra sem, mint például Besi cimboránkat, hisz jó színész a Szini nélkül is lehet valaki.
Na de: kiderült erről a nagyra becsült intézményről, hogy librionáriánus, vagy mi! Ez valami vicc, vagy inkább szörnyűséges tragédia? Érthetetlen! Mielőtt a jó Mackóval bucira vertük volna a búránkat, megkérdeztük Bagolyt, aki, a Füles farkára esküszöm, a Pagonyban még soha nem látott lény pamacsát viselte a csőre fölött, és nézésre megvonta tőlünk a szót, Mackót tucat csupor mézre büntette, engem pedig, egy hadnyi cukormázas huszárutánzattal kivezettetett a Parlagonyból. Végső elkeseredésünkben felkerestük Róbert Gidát, de ő egy nagy plajbásszal hadonászva közölte: „Dógom van” – és faképnél hagyott minket.
Pedig mi csak azt szeretnénk tudni, hogy a Magyar Teátrumi Társaság (MTT), ez a leírhatatlan minőségű tehetséggel, elhivatottsággal, honszeretettel, keresztény hittel bíró grémium miért bajlódik egy ilyen librio (na, ezt én még egyszer sem kimondani, sem leírni nem tudom) bandával, miért nem hagyja őket a Vas utca leszlömösödött, dohos világában megputtyadni?
Miért kell a nemesb erőt elpazarolni, hisz tény: II. Attila, a beregszászi hun, tarsolyában a nemzeti, keresztény kultúra legigazabb értékeivel bevette Debrecent, aztán a székesfővárosba vágtatott, ahol a Táltostól megkapott mindent: pénzt, paripát, fegyvert és egy – magunk között szólva, igen randa – üvegpalotát. Hatalmat tehát! Csoda, hogy az MTT zászlaja alá egyre csak gyűlnek a pitykés, lajbis vitézek? (A kérdés természetesen költői.) Egy szó, mint száz: érthetetlen, hogy egy ilyen formátumú hadúr miért tökölődik ezzel a Vas utcai porfészekkel!
A nemzet többre, korszakosabbra, a magyar virtus földrészeken átívelő csudatéteményére vágyik! Na jó, megmondom én a tutit merő honszeretetből. Tehát van két kiinduló pontunk. Az egyik, amelyről folyvást szól a nóta, hogy a vidéki színházakat lenyomják a pestiek, például a Katona. A másik a legeslegeslegmagasabb pozícióból hangzott el, miszerint a futball művészet (!), és ez a terv sava-borsa.
Haladéktalanul létre kell hozni az első Magyar Nemzeti Futball és Teátrumi Játékosokat és Mozgóképalkotókat Képző Akadémiát! Természetesen: Debrecenben! Kipróbált, megbízható város. Van egyeteme, teátruma... Jó, sz.. a palacsintában, hogy a Loki kiesett az NB I.-ből, de annál szebb a feladat, sőt erényt is lehetne belőle kovácsolni: kihelyezett tanszéket kell nyitni Felcsúton. Igaz, nincs egyeteme meg színháza, de a 133 legbátrabb magyar ténykedését ismerve ez csak idő kérdése. Addig is, a Makovecz Imre tervezte arénában meg kellene csinálni a Felcsúti Futball-Színházi Fesztivált. Ha van Lovasszínház, akkor…(jó, ezen még dolgozom.) Fontos, hogy a helyi focista legények a most következő szezonban nemzetközileg fogják rúgni a bőrt, ami széles körű ismertséget hozhat. A karmelita kolostorban elkönyvelt jó pont pedig felbecsülhetetlen értékű!
Arról nem is beszélve, hogy ez a duális képzés – kénytelen vagyok szerénytelen lenni – zseniálisan újszerű formája. Hitemre, még Palkovics Progresszív László is csettinteni fog elégedettségében. Egyszerre két szakmát ad! A képzés elméleti és gyakorlati oldala is megoldott. A tanárokban sincs hiány: köztudott, hogy például Eperjes és Besenczi művész urak is amellett, hogy jó színészek, labdaügyesek is, ahogy a szpíkerek és szakértők mondják (brr, micsoda szó!).
Most, hogy ezt kitaláltam, kitaláltuk, azt hiszem, elégedettek lehetünk. A Táltos kegyelméből a pénzes ládika kulcsa Attilánál van, a legújabb magyar ihletésű művészképző csúcsegyetem szárnyalni fog.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/31. számában jelent meg július 31-én
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/31. számban? Itt megnézheti!
