Világosítsd föl gyermeked...

Világosítsd föl gyermeked...

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (b), Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv (Nat) megújításáért felelős miniszteri biztos és Takaró Mihály irodalomtörténész, az Oktatási Hivatal szakértője a módosított kerettantervekről tartott sajtótájékoztató után a minisztérium tükörtermében 2020. február 21-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A futballon kívül az oktatás az, amihez minden magyar ért. Egyrészt, mert ő maga is járt iskolába, így vannak róla emlékei, másrészt, mert szülőként a gyermeke iskolai pályafutását végigköveti. Aztán ott vannak még a nemzet napszámosai, a tanítók, tanárok, akik a mindenkori Nemzeti alaptantervet szem előtt tartva igyekeznek megtanítani mindazt, amit előírtak számukra. A legkiválóbbakat közülük az oktatásügyért felelős politikai hatalom felkéri arra, hogy a megfelelő instrukciók alapján állítsák elő azt a tananyagot, amelyet minden diáknak el kell sajátítania az általános, illetve a középiskolai tanulmányai befejezéséig. Milyen egyszerűen hangzik ez így, pedig nyilvánvalóan sokkal összetettebb az úgynevezett Nemzeti alaptanterv problematikája.

Amikor a politikai hatalom a kívánatosnál jobban belemélyeszti karmait az oktatásügyhöz értők szakmai munkájába, olyankor mindig viszály támad. Most is ilyen időket élünk. Egy tudós társaság Csépe Valéria elismert szakember vezetésével még tavaly letette a hatalom asztalára az új Nemzeti alaptantervet. De ezt nem találták elég hazafiasnak. Ezért aztán rábízták az egészet egy hazafiasság tekintetében nagyon megbízható tanáremberre, bírálja felül, alakítsa át azt a megrendelő politikai ízlésének megfelelőre. Ez meg is történt: a magyar irodalom tantervéből kimaradtak kiváló szerzők, és bekerültek politikai és esztétikai szempontból erősen vitatott írók.

Megszüntetnék a Nemzeti alaptantervet | Magyar Hang

És ahogy az várható volt, ádáz vita bontakozott ki. Tanárok ezrei tiltakoznak, illetve szakmai szempontból vitatják az új tantervet. Nem csupán az irodalomra vonatkozó részt, hanem az egészet. A természettudományi tárgyak például nem a súlyuknak, fontosságuknak megfelelően szerepelnek a tantervben, érvelnek. Kevésnek ítélik például kémiából és földrajzból a kötelező órák számát, a fizikát pedig úgy kellene tanítaniuk, hogy a feladatok megoldásához szükséges matematikai tudást csak később sajátítanák el a diákok, mint ahogy ezt a fizikai feladatok megoldásánál használniuk kellene.

Szülőként magam is tapasztaltam, hogy felnőtteket is próbára tevő munkára, teljesítményre kényszerítik a gyerekeket. A tavaly érettségizett gyermekem látástól vakulásig dolgozott azért, hogy teljesíteni tudja az elvárt követelményeket, amelyek ahhoz kellettek, hogy bekerüljön egy jó egyetem állami finanszírozású szakára. Kevés szabad idejében felvételi előkészítő különórákra járt, a nyelvvizsgát is magántanár segítségével tudta letenni, mert a gimnáziumban ehhez kevés volt az államilag biztosított nyelvóra. Testnevelés volt mindennap, csak tornatermi kapacitást nem biztosítottak hozzá, volt, hogy tornaórán a gyerekek az ódon épület folyosóin futkároztak.

A tanterv kapcsán a legádázabb harc most amiatt folyik, mert Takaró Mihály irodalomtörténész beemelte a kötelező tananyagba például Wass Albertet és Nyírő Józsefet. Takaró Mihály nyilván úgy gondolja, hogy ha az általa nagyra tartott szerzők műveit elolvassák a gyerekek, akkor ezzel arányosan megnő bennük a nemzeti érzés, a hazaszeretet.

Prőhle Gergely: Az egyházi iskolák tanárait ellenségnek tekinteni maga lenne a politikai önsorsrontás | Magyar Hang

Van egy jó és egy rossz hírem Takaró Mihály számára: a jó az, hogy ha semmilyen hazafias propagandával nem próbálkoznak az iskolákban, a gyerekek túlnyomó többsége akkor is megkapja otthon a megfelelő nevelést. Elsősorban a magyar családok dolga, hogy hazaszeretetre neveljék gyermekeiket, a szülőknek van ehhez a legtöbb joguk és lehetőségük. A rossz pedig az, hogy Wass és Nyírő munkáival – még ha kötelezővé teszik is – a mai gyerekek többségét nem lehet hazaszeretetre nevelni. Mint ahogy a hit sem a hittanórán támad fel a gyermek lelkében.

„Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát” – mondja Takaró Mihály. Téved. Miközben ugyanis nemzeti kultúránk korrekten kiválasztott értékeit átörökítik gyermekeinkre, az igényeiknek megfelelő közoktatást is biztosítaniuk kellene számukra. Tehetségük kibontakoztatása, személyiségük fejlesztése az iskola alapvető feladata, hogy a gyerekek később magabiztosan eligazodjanak a világban, hogy képessé váljanak a boldog életre. Olyan hazai társadalmi viszonyokat kell megteremtenünk számukra, hogy a hazaszeretetüket magától értetődő, természetes érzésként élhessék meg.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/10. számában jelent meg március 6-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál! És hogy mit talál még a 2020/10. számban? Itt megnézheti!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Apokalipszis, Eurovízió, cancel culture