A hétszeres bajnok, a Debrecen kiesett, a Felcsút meg megérkezett Európába. Számok, tanulságok, várható trendek a tizenkét csapatos NB I. ötödik szezonját követően.
Ahogy azt a korábbi években már megszokhattuk, idén is az utolsó pillanatokig kiélezett versenyt hozott az NB I., legalábbis a kiesés elleni küzdelem. Szó szerint az utolsó percekben dőlt el, hogy – az utolsó helyezett Kaposvár mellett – az a Debreceni VSC lesz a kieső, amely így 27 év után int búcsút az első osztálynak. Statisztikai érdekesség, hogy soha ilyen magas pontszámmal (39) még nem esett ki 11. helyen csapat, mint most. Ugyanennyi ponttal a Loki tavaly a nyolcadik lett volna a pontvadászatban. Ha az élmezőnyt vizsgáljuk, toronymagasan lett bajnok a Ferencváros, az ezüstérmes a Mol Fehérvár FC, és története során először került dobogóra a felcsúti Puskás Akadémia. A negyedik helyen a kupadöntős Mezőkövesd végzett, míg a bajnokságban az ötödik a kupagyőztes Honvéd lett.
Sok mindent elárul a középmezőny sűrűségéről, hogy a Honvéd és a kieső Debrecen között mindössze 5 pont különbség volt. Hogy milyen nüanszon múlhatott volna a Loki bent maradása, azt jól érzékelteti a DVSC immár csak volt elnöke, Szima Gábor megjegyzése, amit a Hajdú-bihari Naplónak mondott: „Ha a Kaposvár ellen a két hazai meccsünket megnyerjük – amit egyébként nem lett volna nagy dolog behúzni, hiszen ősszel kikaptunk 1–0-ra, most 1–1-et játszottunk ellenük –, tehát ha azt a két meccset győzelemmel hozzuk, akkor öt ponttal többet gyűjtünk, és már 44 pontunk van. A több győzelmünkkel pedig mi vagyunk az ötödikek a Mezőkövesd mögött és a Budapest Honvéd előtt.”
A debreceni kiesésnek lett következménye, ahogy arról beszámoltunk: egy szerdai sajtótájékoztatón Papp László fideszes polgármester bejelentette, az önkormányzat megveszi a Szima család 73 százalékos tulajdonrészét, így a csapat 98 százalékban a város tulajdonába került, míg az elnök 19 év után távozik. A még magyar „piaci viszonyokon” belül is szokatlan (átmeneti?) tulajdonosi konstrukcióra csütörtökön Debrecen városi közgyűlése is igent mondott. „Egyórás vita után – 26 igen és 3 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett – úgy döntöttek, hogy a város tulajdonba veheti a DVSC labdarúgócsapatát” – olvasható az MTI tudósításából.
A közgyűlésen aztán még érdekesebb dolgok hangzottak el: „Gondola Zsolt, a Civil Fórum képviselője négy módosító indítványt terjesztett elő. Javasolta, kezdeményezzék a Magyar Labdarúgó Szövetségnél (MLSZ), hogy 16 csapatos legyen az NB I, és forduljanak a kormányhoz, hogy mondja fel a kaszinókoncessziót, amit csak olyan vállalkozás kaphatna, amelyik támogatja a csapatot. (A Loki többségi tulajdonosa a debreceni és a nyíregyházi kaszinókat működtető Szima Gábor volt.) Javasolta továbbá, hogy a város költségvetéséből évente 300 millió forintnál többet ne költhessen a Lokira, egy éven belül pedig részvényeinek 51 százalékát értékesítse az önkormányzat. Ahogy Papp László polgármester, úgy a Fidesz–KDNP többségű közgyűlés sem támogatta a módosító javaslatokat. Az első két kérdésben nincs illetékességük, azt pedig, hogy mennyivel és meddig kell az önkormányzatnak anyagilag támogatnia a Lokit, az új működési modell kialakítása után lesz látható. Megjegyezte ugyanakkor, »nem akarja a város költségvetését a Lokira költeni«, arra törekszik, hogy minél erősebb gazdasági háttérre, vállalkozói rétegre támaszkodhasson a DVSC.” Ami már látszik, az edző Kondás Elemér, míg a szakmai igazgató az az idény végén az aktív labdarúgástól visszavonuló Tőzsér Dániel lesz, akinek csapatkapitánysága alatt a második vonalba csúszott a csapat.
Közben az NB I. az ötödik olyan szezonját zárta, amelyben már csak 12 csapat verseng az elsőségért. Ha azt nézzük, hogy minden évadban izgalmas véghajrát láthatunk, akkor egyértelműen jó húzásnak tűnhet a keretszűkítés. Az is egyre inkább nyilvánvalóvá válik, a magyar mezőnyből két klub kezd kiemelkedni: a bajnoki címvédő FTC és a Fehérvár. A mögöttünk hagyott évtizedben mindkét csapat 3-3 elsőséget zsebelt be, míg a most kieső DVSC a 2010-es évek első felében még el tudott hódítani két aranyat. Rajtuk kívül csak a jelenleg másodosztályú Győr (2012–2013) és a Honvéd (2016–2017) volt képes odaérni a csúcsra.
A hétszeres bajnok, hatszoros kupagyőztes, korábbi BL- és El-főtáblás Debrecen kiesésével folytatódott a fővároson kívüli nagyvárosi csapatok „agóniája”. A Nemzeti Bajnokság első osztályában a vidéki nagyvárosi csapatok tragédiáját talán legjobban a manapság mintha a NER egyik első számú belső kritikusává előlépő Cser-Palkovics András egyik velős Twitter-bejegyzése foglalta össze a legfrappánsabban. „Debrecen, Győr, Szeged, Pécs, Szombathely, Nyíregyháza, Kecskemét, Békéscsaba… nincs első ligás csapat. Biztos segíti ez a magyar focit…? Nem hinném” – írta Székesfehérvár fideszes polgármestere.
Kétségtelen, a 2020–2021-es idényben a fővárosi csapatok – Ferencváros, Honvéd, Újpest és a most feljutó MTK és a Budafok – mellett három kisváros (Mezőkövesd: 16 107 lakos, Kisvárda: 16 084 és Paks: 18 788) szerepel majd, mellettük csupán három nagyobb vidéki város, az 57 ezres Zalaegerszeg, a közel százezres Székesfehérvár, illetve a 155 ezres Miskolc diósgyőri városnegyedében székelő DVTK, no és egy 1812 fős falu, Felcsút játszhat az NB I.-ben, és ez így összességében semmiképp sem a nézőszám erősödésének irányába hat.
Idén a 198 lejátszott meccs átlagos nézőszáma 3156 fő volt, amit a Ferencváros 9175-ös hazai mérlege húzott fel idáig. Ez még így is az évtized harmadik leglátogatottabb szezonját jelenti, ami – tekintve, hogy idén a koronavírus miatt több fordulóban korlátozták a látogatószámot, nem is olyan rossz eredmény! (A 2010 óta a rekordnak a 2011–2012-es szezon 3858 fős átlaga számít.) Ha a kieső csapatokat vizsgáljuk, a Debrecennek a 20 ezres – egyébként nyereségesen működtetett – Nagyerdei Stadionban 3962-es, míg a Kaposvárnak 1503-as átlagot sikerült idén összehoznia. Helyükre érkezik az MTK, amely a másodosztályban 1752-es hazai átlagot produkált. Ugyanez a mutató a Budafoknál 454 fő volt.
Az elmúlt öt év tapasztalatai alapján az is egyre inkább egyértelműnek látszik, hogy NER-en kívüli klubtulajdonossal bármelyik csapat csak epizódszereplő lehet. Elég rápillantani az első négy csapat első emberére: Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója (Ferencváros), Garancsi István, a miniszterelnök jó barátja (Mol Fehérvár FC), Mészáros Lőrinc (Puskás Akadémia) és Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke, fideszes országgyűlési képviselő, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára (Mezőkövesd).
Ebből a szempontból a feljutó MTK sem lóg ki a sorból, mert ugyan az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. hivatalos honlapja szerint Zakor Sándor a tulajdonos, a sportegyesület elnöke Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő.
De az újpesti Roderick Duchatelet mellett a másik „külföldi”, ám magyar állampolgársággal is rendelkező klubtulajdonos, az Ausztráliában született Bélteky Róbert is Felcsúton keresztül csöppent bele a hazai labdarúgás véráramába. Ahogy egy Nemzeti Sportnak adott interjúban elmondta: régóta szeretett volna bekapcsolódni valahogy a magyar fociba, és ekkor botlottak bele a felcsúti Puskás–Suzuki-kupába, majd jött az ötlet, nevezzenek be egy melbourne-i és Victoria állambeli fiatalokból álló csapattal. „Ennek szervezése közben eljutottam Felcsútra, találkoztam Szöllősi György akkori kommunikációs igazgatóval, a PSk ötletgazdájával, és ő mutatott be Jakab Jánosnak, az akadémia felügyelőbizottsági elnökének. (...) Jakab János közben jó barátom lett, és amikor hat éve együtt üldögéltünk a Széchenyi fürdőben, arról beszéltem neki, hogy szeretnék szerepet vállalni tulajdonosként valamely magyar klubcsapatban, ő pedig korábbi egyesületei közül a Budafokot ajánlotta a figyelmembe. A többi már történelem” – mondta a sportnapilapnak Bélteky. A feljutást megünneplő, a budafoki városházán megtartott eseményen Németh Zsolt fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is ott volt.
A csapatoknál közben pénzből egyre kevésbé van hiány: a 444 szerint a kormányfő számára oly kedves felcsúti Puskás Akadémiának legalább 68 milliárd forintjába került, hogy dobogós legyen, és indulhasson a nemzetközi kupában. „Az Orbán Viktor által alapított Felcsút Utánpótlás Nevelésért Alapítvány (Funa) 2011 óta 53 milliárdra tett szert a mintha csak éppen erre a célra kitalált társasági adó (tao) eltereléséből, illetve direkt adományokból. Ehhez jön még hozzá a profi csapatot működtető Puskás Futball Club Kft.-hoz befolyt, szintén tisztességes mennyiségű pénz, 15,4 milliárd forint” – írta a portál.
A tao- és szponzori pénzek persze nem csak a Puskás Akadémiának hoztak sokat a konyhára. Az Mfor összegzése szerint 2011 óta összesen 791 milliárd forintnyi – a kiírás szerint elsősorban utánpótlás-nevelési feladatok ellátására szánt – tao vándorolt a magyar fociba. A G7 gazdasági hírportál által készített összeállításból pedig az derült ki, hogy 2008 és 2017 között messze a magyar liga bevételei nőttek a legnagyobb mértékben egész Európában. Az eurós számítás alapján készített UEFA-jelentésben szereplő 450 százalékos bővülés ráadásul még nagyobb volt, az árfolyamot figyelembe véve közel hétszer annyi pénzből gazdálkodhatott már 2017-ben egy élvonalbeli magyar futballklub, mint 2008-ban. A klubokat működtető cégek beszámolóiból közben az derült ki, két év alatt (2017-ben és 2018-ban) összesen 35,5 milliárd forintot fizettek ki bérekre.
A jövő közben már elkezdődött az NB I.-ben is: a NER-közeli csapatok ugyanis egyre többen vannak, így egymás vérét kezdhetik el szívni. Ebből már ízelítőt kaphattunk az idény végén, és erős a gyanú, hogy ez a jövőben is okoz majd humoros perceket. Hiszen mi mást mondhatnánk arra, amikor a NAV-elnök csapatának az idei szezonban kifejezetten jól teljesítő edzője arról panaszkodik a Debrecen ellen elvesztett mérkőzést követően élő adásban a közszolgálati M4 Sport riporterének: „Nyugodtan indulhat az Európa-ligában, aki akar, vagy akit az MLSZ megjelöl.” A miniszterelnök kedvenc együttesére, a Puskásra „szabott” utalásért aztán az MLSZ kétmillió forintra büntette Kuttor Attilát, mert „kétségbe vonta a versenysemlegesség elvének érvényesülését, és ez alkalmas arra, hogy az MLSZ működésével szembeni bizalmat megingassa”.
Ennek a cikknek a rövidített, nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/27. számában jelent meg július 3-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/27. számban? Itt megnézheti!
