Magyarországot megvédeni ment Brüsszelbe Varga Judit. Az igazságügyminiszter úgy véli, a hetes cikkely szerinti eljárás a bevándorláspárti liberális elit bosszúja.
Arató László
Az alapjogokról tárgyaltak az Európai Parlament bizottságában, hazánk is előkerült.
Von der Leyen elismerte, a kelet-európai régió a vezető uniós posztok elosztásánál semmit sem kapott – így fog kinézni az elkövetkezendő öt évben az Európai Bizottság.
Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF a 2014 és 2018 közötti időszak között megítélt források 3,84 százalékának visszafizetésére tett javaslatot.
A korábbi igazságügyi minisztert uniós biztosnak és az EP Alkotmányügyi Bizottsága alelnökének is jelöltette magát annak ellenére, hogy a két poszt összeférhetetlen. Most kiderült, hogy utóbbi pozícióért mégsem száll ringbe, ami arra utal, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelölhette Trócsányi feladatkörét. A végső döntést azonban a parlament hozza meg.
Felsorolni is nehéz, mennyi minden történik majd az európai politikában a következő pár hónapban.
Orbán Viktor és Matteo Salvini hiába jó barátok, a magyar és az olasz érdekek között valójában súlyos ellentétek vannak a migráció kezelésével kapcsolatban. Nagy kérdés, hogy Ursula von der Leyen mely szempontokra lesz érzékenyebb.
Már nincs olyan egyezmény, ami megvédené Európát a fegyverkezési versenytől, vagy éppen az orosz nukleáris fenyegetéstől.
Néhány éve világrekordot felállítva 541 napig tartottak az egyeztetések, most „még” csak hét hónap telt el a miniszterelnök lemondása óta.
Hogyan és milyen alkuk árán fog átmenni a következő Európai Bizottság összetétele a parlamenten?
Első alkalommal vett részt Varga Judit tárcavezetőként az EU-ügyi miniszterek tanácskozásán Brüsszelben.
Már lehetett sejteni, azonban most vált biztossá, hogy ő váltja majd Jean-Claude Junckert a poszton.