Kiemelt helyen, vezető hírben szemlézi az orosz állami hírügynökség Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth Rádióban elmondott péntek reggeli szavait. A TASZSZ laptetős anyagában a kormányfő azon gondolatát tartották kiemelésre méltónak, hogy „Budapest újraértékeli NATO-szerepét, mert nem hajlandó részt venni a szövetség ukrajnai katonai missziójában”. A címet is innen vette a szerkesztő.
Nem tartották viszont említésre méltónak Orbán azon szavait, miszerint „az orosz hadsereg ma komoly, nehéz háborút vív az ukránokkal és nem tudja őket legyűrni”, valamint hogy „a NATO ereje nem összehasonlítható Ukrajnával, ezért nem logikus, hogy Oroszország, aki Ukrajnával sem tud elbánni, egyszer csak a nyugati világot »hamm, bekapná«. Arról viszont beszámol a TASZSZ, hogy Orbán szerint Brüsszel katonai terveket készít „munkacsoportokkal, amelyek azon dolgoznak, hogy a NATO részt vehessen ebben a háborúban”. A miniszterelnök egyébként többször szóba hozta a belga fővárost a magyar állami hírcsatornán lefolytatott beszélgetésben, a háborút pedig 59-szer említette a 444 számlálása szerint, némiképp elmaradva korábbi személyes, 67-es rekordjától.
Ami ma Brüsszelben, Washingtonban történik, talán most inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugodtan hívhatjuk úgy, hogy Európa háborúba lépésének előkészítése. A médiában is ez történik, és ez történik a politikusok nyilatkozatainak világában is – fogalmazott a kormányfő péntek reggel, történetesen egy „brüsszeli politikus” különös nyilatkozatainak másnapján.
Csütörtökön látott ugyanis napvilágot, hogy a budapesti „konzervatív”seregszemlén, a CPAC-en is részt vevő, oroszpárti grúz kormányfő, Irakli Kobakhidze arról számolt be, hogy egy uniós tisztségviselő fenyegetőleg figyelmeztette, hogy jól vigyázzon az orosz mintájú ügynöktörvény elfogadásával, és nézze csak meg, mi történt Robert Ficóval, utalva a szlovák kormányfőt ért merényletkísérletre.
A grúz elnök szavairól elsőre két kormánypárti magyar portál (a Magyar Hírlap és a Vadhajtások) is beszámolt, a többi, a kormányzati médiaholdingba tartozó orgánum azonban azóta is hallgat arról: egy woke-ellenes, szuverenista kormányfő arról számolt be, hogy egy „brüsszeli bürokrata” bele akart avatkozni egy általa vezetett ország belügyeibe. A grúziai esetet Orbán sem hozta fel a Kossuth Rádióban, pedig a szuverenista dzsemborin még „nagy politikai sakkjátékosként” dicsérte Kobakhidzét, aki az első sorból, az Alapjogokért Központot vezető Szánthó Miklós mellől hallgatta a magyar kormányfő szónoklatát.
Fontos részlete a Fico sorsával való példálózásnak, hogy csütörtök este a brit Telegraph megírta: több forrás szerint is az uniós bővítésért felelős magyar biztos, Várhelyi Olivér volt nemrég kapcsolatban Kobakhidzével. A grúz kormányfő nem nevezte meg, kitől is származik az általa említett figyelmeztetés. Várhelyi viszont a Telegraph szerint elismerte, hogy valóban ő volt az, akitől az említett kijelentés származik, csakhogy szerinte Kobakhidze kiragadta azt a kontextusból. Várhelyi nyilatkozatában őszinte sajnálatának adott hangot, amiért a grúz vezetővel való telefonbeszélgetését hasonló nyilatkozat követte. Elmondása szerint ő csupán arra akarta figyelmeztetni Kobakhidzét, hogy ne szítsa az amúgy is feszült helyzetet, mert az további polarizációhoz vezethet, illetve ahhoz, hogy Tbiliszi utcáin az események kikerülnek az irányítás alól. Elmondása szerint Fico esetét példaként hozta fel, hová vezethet az ilyen magas szintű polarizáció Európában is.
A magyar biztos kapcsán érdemes egyébként felidézni, hogy nemrég még arról szóltak a hírek: váratlanul eltűnt a neve az Európai Bizottsággal és Josep Borrellel közös, a grúz ügynöktörvényt elítélő állásfoglalásból. A Politico hírlevele szerint eleve egy póttervről volt már szó, miután a tagállami Tanács tervbe vett nyilatkozatát épp a magyar és a szlovák kormány vétózta, arra hivatkozva, hogy nincs joguk más országok belügyeibe avatkozni. A Politico szerint a magyar biztos nem értett egyet a végül kikerült szöveggel sem, ezért került le a neve a nyilatkozatról.
Az orosz hírügynökség a magyar kormánypárti sajtó zömével ellentétben egyébként beszámol Kobakhidze „megijesztéséről”, Várhelyi Olivér nevével nem frissítették a cikket csütörtök óta, ellentétben az Orbán Viktor Kossuth Rádiós beszélgetéséről íródott, három órája laptetőn tartott beszámolójával. Annak ugyanis még a címe is megváltoozott időközben: az eredeti az volt, hogy a Miniszterelnök szerint Budapest átértékeli Magyarország szerepét a NATO-ban, ez időközben arra változott, hogy a Miniszterelnök szerint Magyarország újragondolja szerepét a NATO-ban.
