A grúz kormányfő, Irakli Kobakhidze szerint egy uniós tisztségviselő fenyegetőleg figyelmeztette, hogy jól vigyázzon az orosz mintájú ügynöktörvény elfogadásával, és nézze csak meg, mi történt Robert Ficóval. A nyilatkozatról csütörtök délután be is számolt már több magyar kormánypárti lap.
A Telegraph értesülése – mely a Magyar Hírlap vagy épp a Vadhajtások cikkében még nem szerepel – azonban ennél is érdekesebbnek tűnik. A brit újság azt állítja, több forrás szerint is az uniós bővítésért felelős magyar biztos, Várhelyi Olivér volt nemrég kapcsolatban Kobakhidzével. A grúz kormányfő nem nevezte meg, kitől is származik az általa említett figyelmeztetés. A biztos a Telegraph szerint elismerte, hogy valóban ő volt az, akitől az említett kijelentés származik, csakhogy szerinte Kobakhidze kiragadta azt a kontextusból. Várhelyi nyilatkozatában őszinte sajnálatának adott hangot, amiért a grúz vezetővel való telefonbeszélgetését hasonló nyilatkozat követte. Elmondása szerint ő csupán arra akarta figyelmeztetni Kobakhidzét, hogy ne szítsa az amúgy is feszült helyzetet, mert az további polarizációhoz vezethet, illetve ahhoz, hogy Tbiliszi utcáin az események kikerülnek az irányítás alól. Elmondása szerint Fico esetét példaként hozta fel, hová vezethet az ilyen magas szintű polarizáció Európában is.
Levélben kerestük meg Várhelyit mi is még azelőtt, hogy elismerte volna, róla szól a grúz kormányfő kijelentése. Ha kapunk választ, frissítjük cikkünket. Érdeklődtünk a Külügyminisztériumnál is, mit gondolnak a történtekről.
Várhelyi Olivér az Európai Bizottság honlapján tette közzé nyilatkozatát, melyben azt is írja: jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy a grúz vezetést eltántorítsa annak a törvénynek az elfogadásától, mely alááshatja az ország uniós integrációját. Elmondása szerint tisztában van a grúz társadalom nagyon erős EU-párti érzelmeivel, ezért fontosnak érezte, hogy figyelmeztesse a miniszterelnököt a feszültség szításának kockázataira. Grúzia barátjaként továbbra is sürgeti a grúzokat, hogy ne fogadják el a törvényjavaslatot.
A magyar biztos jelentős erőfeszítései kapcsán érdemes egyébként felidézni, hogy nemrég még arról szóltak a hírek: váratlanul eltűnt a neve az Európai Bizottsággal és Josep Borrellel közös, a grúz ügynöktörvényt elítélő állásfoglalásból. A Politico hírlevele szerint eleve egy póttervről volt már szó, miután a tagállami Tanács tervbe vett nyilatkozatát épp a magyar és a szlovák kormány vétózta, arra hivatkozva, hogy nincs joguk más országok belügyeibe avatkozni. A Politico szerint a magyar biztos nem értett egyet a végül kikerült szöveggel sem, ezért került le a neve a nyilatkozatról.
A grúz kormányfő szerint az uniós biztos számos büntetőintézkedést sorolt fel neki, amelyeket az Európai Unió életbe léptetne, ha Grúzia elfogadja a többek által orosz mintájúnak nevezett törvényt. Arról a jogszabályról van szó, amely ellen az elmúlt időszakban több grúz tüntetésen is tiltakoztak, és amelyet legutóbb az elnök is megvétózott. Salome Zurabisvili azt mondta, a törvény szellemiségében is orosz, ellentmond alkotmányuknak és minden európai normának, ezért meg is nehezítené európai érvényesülésüket. Ha a parlament többsége megszavazza a törvényt, akkor viszont az elnöki vétó felülbírálható. A bevezetni szándékozott jogszabály szerint a civil szervezeteknek és a sajtótermékeknek külföldi ügynökként kellene regisztrálniuk magukat, ha a bevételeik legalább húsz százaléka külföldről származik. Ennek elmaradása súlyos szankciókat vonna maga után.
Az Európai Bizottság a Telegraph közlése szerint azt mondta, nem kommentál névtelen forrásokra hivatkozó kijelentéseket. Egy uniós tisztviselő ehhez hozzátette, hogy nagyon szerencsétlennek tartja Kobakhidze közlését, és ez szerinte egy új mélypontot jelent.
Uniós tisztségviselők egyébként figyelmeztették már a Grúz Álom Pártot, hogy ha valóban elfogadják a törvényt, veszélybe kerülhet az EU-hoz való csatlakozás. Oroszország közben az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy megpróbálta zsarolni Grúziát a törvényjavaslat miatt. Washington azt valóban felvetette, hogy szankciókat vezethet be, és megvághatja a Tbiliszinek folyósított támogatásokat, amennyiben elfogadják a szóban forgó törvényt. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig csak úgy hivatkozott a törvényjavaslatra, mint ami a moszkvai tervezőasztalon született.
A Várhelyivel kapcsolatos egyik legutóbbi hír az volt, hogy tavaly októberben az Európai Parlament négy frakciója is a felmentését kérte, miután felhatalmazás és egyeztetés nélkül, önkényesen jelentette be, hogy felfüggesztenek minden segélyt, amit az Európai Unió a palesztinoknak ad. Az Európai Bizottság aztán közzé is tett egy helyreigazítást a biztos kijelentésével kapcsolatban.
