Izraelben közben az borzolja a kedélyeket, hogy az izraeli katonák még pénteken véletlenül lelőttek három izraeli túszt a Gázai övezetben, akik ráadásul fehér zászlót lobogtattak, miután kiszabadultak a radikális iszlamista Hamász fogságából.
Baerbock szerint most az a legfontosabb, hogy Európai országai összetartsanak, és együtt cselekedjenek.
A hadiipari exportról szóló német jogszabályok szerint a szövetségi kormány engedélyével lehet külföldön értékesített német harckocsit átadni harmadik országnak.
Szerinte a nemzetközi közösségnek kellene ezt létrehozni az oroszok Ukrajnában elkövetett háborús bűnei miatt.
A NATO 30 tagjából 28 már aláírta a szerződéseket.
A Hetek háromnapos tanácskozásának zárónyilatkozatában elítélték, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „felelőtlenül fenyeget vegyi- biológiai és atomfegyverek bevetésével”.
Harminc évvel ezelőtt ezen a napon írta alá Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl kancellár a két ország baráti együttműködéséről szóló szerződést.
Bővítés és nem szankciók. Szijjártó Péter szerint erről kell szólnia az EU nyugat-balkáni politikájának a jövőben.
Ezt követően nemkívánatos személynek nyilvánították az orosz külképviselet diplomáciai személyzetének két tagját. Moszkva kiakadt.
Az előző kormány megbeszélte a washingtoni vezetéssel, hogy nem szabad üzembe helyezni az új vezetékpárt, ha elmélyül a kelet-ukrajnai válság.
Radikális kommunikációs fordulatra viszont nem számít a volt nagykövet akkor sem, ha a szociáldemokrata Olaf Scholz lesz Németország következő kancellárja. Szerinte most ez a valószínűbb.
Az utolsó esélybe kapaszkodnak a német kereszténydemokraták.
A német kancellárjelöltek második televíziós vitáján is a szociáldemokrata jelölt szerepelt a legjobban az utána készült felmérés szerint.
Feltámadtak a szociáldemokraták, bajban Merkel pártja.
Armin Laschet többször megmutatta magát a frontvonalban. Igaz, először elegáns cipőben.