Greta Thunberg klímaaktivistát előszeretettel nevezik beteg kislánynak, de vajon valóban betegség az Asperger-szindróma? Szakértőt kérdeztünk a fejlődési zavar tüneteiről, a tévhitekről és az előítéletekről.
Ez az egész klímahisztéria nem a tudományról szól, mert ha arról szólna, akkor tudósok vezetnék a mozgalmat, nem politikusok és egy mentálisan beteg kislány – fogalmazott a Fox News csatorna egyik műsorában Michael Knowles konzervatív politikai elemző. A megjegyzéssel Greta Thunbergre, a Fridays for Future (Péntekek a jövőért) nevű klímamozgalom elindítójára utalt. Ugyancsak az ENSZ klímacsúcsán felszólaló Thunberggel példálózott Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón, beteg kisgyereknek nevezve a 16 éves svéd aktivistát. A Fox News később bocsánatot kért az érintettől és a nézőktől. Greta Thunberg többször beszélt nyilvánosan arról, hogy Asperger-szindrómás, és az Ég a házunk című könyvének is meghatározó témája az állapota.
De vajon az Asperger-szindróma valóban betegség, ahogy az aktivistát támadók állítják? Mik a tünetei, és hogyan lehet együtt élni vele? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat egy szakértő segítségével.
Korunk Szent Johannája vagy politikai báb? | Magyar Hang– Az Asperger-szindróma az autizmus egy formája, genetikailag meghatározott, veleszületett fejlődési zavar – mondja el Sajó Eszter klinikai szakpszichológus, az autista gyermekeket segítő Nemzetközi Cseperedő Alapítvány munkatársa. – Nem tekintjük betegségnek, hiszen egy nem látó emberre sem mondjuk, hogy beteg, ugyanígy az autizmus is egy állapot, egy másfajta létezési mód. Idegrendszeri szempontból mindannyian rendkívül sokfélék vagyunk, az autizmus e neurodiverzitás egyik megjelenési formája.
Az állapotot elsőként Hans Asperger írta le 1944-ben. Sokan a mai napig az autizmus enyhébb változataként ismerik, holott a tünetek akár ugyanolyan súlyosak is lehetnek, mint az autizmus esetében. Ezek elsősorban a társas interakció területén jelentkeznek: a verbális és nonverbális kommunikáció zavara, a szociális megértés nehezítettsége, sérült kapcsolatteremtő képesség.
– Az autizmus spektrumzavar elnevezést használjuk az állapot leírására, ami jelzi, hogy a rendellenesség jelei rendkívül széles skálán mozognak – fogalmaz Sajó Eszter. A szakember elmondta, a fejlődési zavar jelei korán felfedezhetők, de a diagnózis nem mindig egyértelmű. – Ha a gyermek nem szereti, amikor karba veszik, ha nem mosolyog, nem néz a szülők szemébe, a jelek akár autizmusra is utalhatnak, de csak azért, mert valaki nem mosolyog csecsemőként, még nem feltétlenül lesz autista. Amikor közösségbe kerül, már nagyobb biztonsággal állítható fel a diagnózis, mert akkor egyértelműen látszik, hogy a gyerek máshogy viselkedik, mint a társai.
Azonban az eltérő viselkedés esetében is hatalmas különbségeket fedezhetünk fel, árulja el Sajó Eszter. – Ha egy gyerek megállás nélkül beszél, és nem a helyzetnek megfelelően választja meg a témákat, az éppúgy minősülhet szociális zavarnak, mintha egyedül ül egy sarokban, és a porszemekkel játszik. A két szélsőség között pedig rengeteg átmeneti eset elképzelhető. Azt szoktuk mondani, hogy az autizmusban tapasztalható viselkedések nem mennyiségileg, hanem minőségileg térnek el az átlagostól.
Az Esőembertől a három éve bemutatott A könyvelő című akciófilmig számos hollywoodi produkcióban bukkannak fel autista karakterek. Vagy legalábbis olyan szereplők, akikről a készítők úgy gondolták, hogy hitelesen jelenítik meg az autizmust, miközben rengeteg tévhitre, sztereotípiára erősítettek rá. Az egyik ilyen a szociális zavarok mellett megjelenő kiemelkedő mentális képességek. Sajó Eszter elmondta, a valóságban a kimagasló képességek valójában szigetszerűen mutatkoznak meg. – Ahhoz képest, hogy sok területen hogyan teljesítenek a kortársaikhoz képest, az autizmussal élők nagyon ügyesek lehetnek bizonyos elszigetelt képességekben, amelyek így jóval feltűnőbbek. Előfordul természetesen, amikor az átlaghoz képest kimagasló képességekkel rendelkeznek, főként az analitikus gondolkodás terén, de ez nem kapcsolódik szorosan az autizmushoz, nem elengedhetetlen velejárója.
Egy vállalkozás, ahol azért küzdenek, hogy a fogyatékosság ne legyen stigma | Magyar HangA pszichológus szerint érezhető valamiféle előítélet a társadalomban az autizmussal szemben. Furcsa, kiszámíthatatlan viselkedést társítanak az állapothoz, gyakran az a kép él az emberekben, hogy a gyermekek kontrollálhatatlanok. Sokszor olyan viselkedési formák is agresszívnek tűnhetnek, amelyek valójában nem azok, hiszen nem a másikban akarnak kárt okozni, csak rosszul választják meg a kommunikációs eszközt. – Nagyon sok a félreértés az autizmus kapcsán, sokan tartanak attól, amit nem ismernek, márpedig az autizmus megértéséhez nagyon sok figyelem és nyitottság kell.
Az előítéletekre rácáfolva az autizmussal élők elsajátíthatnak olyan képességeket, amelyekkel kompenzálni tudják lehetséges nehézségeiket, magyarázza Sajó Eszter. – Minél korábban felismerik a fejlődési zavart, annál jobbak az esélyeik, hogy boldogulni tudnak a többségi társadalomban. Ez nagyban függ a fejlesztéstől, és a személyiségtől is természetesen, hiszen ahogy a tünetek is rendívül eltérők, úgy az egyes személyek között is nagy a különbség. Vannak irányzatok, amelyek azt hirdetik, hogy meggyógyítják az autizmust, jelenlegi tudásunk szerint azonban szerencsésebb inkább tünetmentességről beszélni. A gyógyulásra egyelőre nincs tudományos bizonyíték.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/40. számában jelent meg október 4-én!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/40. számban? Itt megnézheti!
