Az elmúlt 25 évben eltűnt a Nagy-korallzátony teljes élővilágának nagyjából a fele. Egy vezető főpap múmiájára leltek Egyiptomban. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Proceedings of the Royal Society B. (pdf)
Az elmúlt 25 évben a Nagy-korallzátony teljes élővilágának nagyjából fele tűnt el – állítják friss tanulmányukban ausztrál kutatók, akik 1995 és 2017 között végeztek folyamatosan méréseket a nagyjából 3000 korallzátonyból és körülbelül 900 kisebb-nagyobb szigetből álló, 2300 kilométer hosszú, 34,4 millió hektárnyi területen. E negyed század során számtalan durva ciklont és négy nagy korallfehéredést szenvedett meg a térség, amelynek során a korall szöveteiben lévő szimbiotikus egysejtű algák, a zooxanthellák stressz hatására kilökődtek vagy a zooxanthellákban lévő fotoszintetikus pigmentek száma lecsökkent.
Vizsgálataik szerint a korallok eddigi ellenálló és regeneráló képessége került veszélybe. „Az idősebb korallok elvesztése lépcsőzetes hatással lehet az egész zátonyrendszerre, mivel a populáció legnagyobb telepei aránytalanul befolyásolják a szaporodást és a következő generáció génjeit, miközben nagyobb élőhelyet és táplálékot biztosítanak a halak és más zátonyok életének” – közölték a szakemberek. Mint mondják, ha az emberiség képes tartani a párizsi klímacélokat és a bolygó csupán 1,5-2 Celsius-fokot melegszik, akkor még egy ideig létezik Nagy-korallzátony, ám ha a melegedés 3-4 fokos lesz, akkor rövid időn belül eltűnik.
Azok az emberek, akiket emlékeztetnek a múltban őket érő téves információkról, álhírekről, nagyobb pontossággal alakíthatnak ki új, tényszerű emlékeket – állítja friss felmérésében az észak-karolinai UNC Greensboro egyetem pszichológiai intézetének három kutatója. „Ha rámutatunk az ellentmondó információkra, akkor az bizonyos helyzetekben javíthatja az igazság megértését” – közölte a szakpublikáció vezető szerzője.
Christopher Wahlheim és munkatársainak kísérletei azt mutatták, hogy az emlékeztetők, illetve az abban közölt való tények elősegítik a memória frissítését. „Ez azt igazolja, van értelme annak, hogy megismerjük és megértsük azt, miként vezetik félre az embereket. Ezek tudatában pedig olyan információs stratégiákat dolgozhatunk ki, amelyeket arra használhatunk, hogy ellensúlyozzuk az emberek politikai haszonszerzés céljából terjesztett félretájékoztatást” – állítja Wahlheim.
Kapós lett a szaiszi kornak is nevezett XXVI. dinasztia (Kr. e 664-525) időszaka Egyiptomban, nemrég az ősi nekropoliszban, Szakkarában került elő 59, a szaiszi korra keltezett szarkofág, ezúttal pedig Minya lelőhelyen bukkantak egy Imhotep nevű, magas rangú főpap múmiájára, aki az írás, a bölcsesség, a tudományok és a mágia istene, a Dzsehutiként is ismert Thot papja volt, egyúttal a trón felügyelője. A névazonosság ne tévesszen meg senkit! Ez az Imhotep nem azonos Dzsószer fáraó (Kr. e 2667-2648) híres építészével, hiszen ő 2000 évvel korábban élt.
Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára, Musztafa Vaziri beszámolója szerint a mészkőszarkofágot tíz méteres mélységben, egy háromkamrás sírépítményben találták. A múmiával számos amulettet, így szkarabeusz bogarat, egy szív alakút, egy, a szépség, az öröm, a szerelem és anyaság istennőjét, Hathort, valamint Ízisz és Ozirisz fiát, Hórusz istenséget ábrázoló szerencsét hozó tárgyat találtak. A Kairó és a luxori Királyok Völgyek között félúton fekvő lelőhelyen 2018 óta folynak ásatások, eddig összesen 70 szarkofágot találtak. Korábban így előkerült Imhotep apjának, Hersza Iszetnek is a temetkezése.
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/43. számában jelent meg október 22-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/43. számban? Itt megnézheti!
