Brit tudósok (a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusai) felfedezték az eddigi legősibb, 13 milliárd éves fekete lyukat, amely az univerzum hajnalán született. A felfedezést a James Webb űrteleszkóp felvételei alapján érték el. Az ősrobbanás után 440 millió évvel jött létre a galaxisa központjában, és a tömege nagyjából egymilliószorosa a mi Napunk tömegének.
Minthogy a fekete lyukakból a fény sem képes elszökni, közvetlenül nem lehet őket lefotózni. Viszont a körülöttük kialakuló, úgynevezett „gyorsulási korongról” felvételt lehet készíteni. Ezt a fekete lyuk felé egyre gyorsulva zuhanó gázok izzása hozza létre. Az asztrofizikusokat meglepte a fekete lyuk mérete, ami szerintük megkérdőjelezi a fekete lyukak eredetéről szóló elméleteinket. Úgy tűnik, hogy az univerzum hajnalán a fekete lyukak sokkal gyorsabban gyarapodhattak, mint eddig sejtettük. A mostani elméletek szerint a fekete lyukak csak fokozatosan, az évmilliárdok során elnyelt bolygók révén híznak egyre nagyobbra és nagyobbra, de ez a folyamat nem magyarázza meg minden fekete lyuk méretét.
Amikor a több milliárd fényévre található objektumokat vizsgáljuk az űrtávcsövek segítségével, akkor gyakorlatilag a múltat látjuk élőben, mintha mozifilmet néznénk. A messzi égitestekről induló fény ugyanis olyan hosszú idő alatt ér el a Földre, hogy a most történő eseményekről csak több milliárd év múlva értesülhetnénk – ha akkor lesz még egyáltalán ember.
A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak még ma is, mivel közvetlen sugárzásukat gyakorlatilag nem lehet érzékelni. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben sok előrehaladás történt a kutatásukban. 2019-ben sikerült lefényképezni az első fekete lyuk halóját (a körülötte kialakuló izzó korongot) az Event Horizon teleszkóp segítségével, illetve sikerült detektálni két fekete lyuk kataklizmikus összeütközése keltette gravitációs hullámokat is.
