Karikó Katalin magyar biokémikus – egy ország reményeit és a világ elvárását teljesítve – elnyerte az idei orvosi és fiziológiai Nobel-díjat megosztva kutatótársával, Drew Weissman amerikai mikrobiológussal közösen. Mind büszkének kell lennünk rá, noha érdemes egy pillanatra azon is elgondolkodni, hogy a tudós azon magyarok táborába tartozik, akiknek el kellett hagyniuk az országot, hogy kiteljesedhessen zsenialitásuk.
A stockholmi Nobel-bizottság hétfőn délelőtt kihirdette az idei orvosi és fiziológiai díj nyerteseit. A díjazott végre Karikó Katalin és Drew Weissman – természetesen – az mRNS vakcinatechnológia kifejlesztéséért, amely a covid-pandémia idején milliók életét mentette meg.
Az utóbbi években a világ legfontosabb tudományos díjainak adományozói szinte sorban álltak (vagy inkább egymással versengve tülekedtek) azért, hogy még a minden figyelmet magához ragadó Nobel-díj előtt ki tudják tüntetni Karikó Katalint. Megkapta a francia tudományos akadémia legmagasabb kitüntetését (amely a Nobel-díj előtti legfontosabb tudományos díj volt, de egy Nobel-díjért több pénz járt, mint a francia akadémia összes díjáért együttvéve, így némileg az háttérbe szorult), a leggazdagabb szilícium-völgyi mágnások által alapított, hárommillió dolláros Breakthrough (Áttörés)- díjat, a klinikai Lasker-díjat és sok más kitüntetést is.
Karikó élete akkor változott meg végérvényesen, amikor a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó volt kollégája, Drew Weissman tudomást szerzett arról 2019 végén, hogy a kínai Vuhan városában egy rejtélyes kórokozó tüdőgyulladás-járványt idézett elő. Akkoriban a kutató csoportjával éppen mRNS-alapú influenzaoltáson dolgozott a Karikó és általa kidolgozott technológiára alapozva, de az intuíciója arra sarkallta, hogy eldobjon mindent, és vadul telefonálni kezdjen Karikónak a BioNTechnél, illetve a Pfizernek, hogy feladat van. A többi már történelem.
Karikó Katalin magyar biokémikus (képünkön) és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért, jelentették be ezen a napon, 2023. október 2-án a stockholmi Karolinska Intézetben. A felvétel 2023. június 3-án készült Karikó Katalinról a 32. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia díjátadója után (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
Nem a díjaknak örül igazán
„Soha nem vártam semmilyen díjat. Évtizedeken keresztül nem kaptam semmit, de boldog voltam, hogy dolgozhattam. Számomra az igazi díj az, amikor levelet kapok egy New York-i idősotthonból, ahol azt ünneplik, hogy hiába kapták meg néhányan a covidot, hála a vakcinának, senki sem halt meg közülük” – mondta Karikó a Scientific Americannek a Breakthrough-díj után. Az idősotthon megmenekült lakóihoz érdemes tudni, hogy a WHO szerint az első európai covid-hullám idején elhunyt áldozatok több mint fele idősotthonban lakott, ugyanez az arány Kanadában 72 százalékos volt.
A kutató elmondta, hogy valójában sohasem akart vakcinát fejleszteni, az mRNS-t mindig is terápiás célokra (tehát nem megelőzésképpen, hanem a már kialakult betegség kezelésére) szánta. Csakhogy nem ment egyszerűen a fejlesztés, mert a bejuttatott mRNS gyakran gyulladási faktorok, citokin molekulák termelődését váltotta ki. Ma már tudjuk, hogy rengeteg betegség hátterében a kóros gyulladásos folyamatok állnak, így az a gyógyszer nem jó, ami gyulladást vált ki a szervezetben. Évek munkájával Karikónak és kollégáinak sikerült addig módosítaniuk az mRNS-t, hogy kiküszöbölték a gyulladásos reakciót. Ekkor nyílt meg az út az mRNS széles körű orvosi alkalmazása és az oltóanyagok felé.
Amikor kitört a járvány, Karikó éppen rákellenes terápiát fejlesztett az mRNS segítségével a BioNTechnél, de az elv hasonló volt: a bejuttatott mRNS tumorellenes immunmolekulákat termel, amelyek segítenek az immunrendszernek felvenni a harcot az áttétes daganatokkal szemben. Közben a Pennsylvaniai Egyetemen (ahonnan Karikónak korábban meglehetősen ellenséges hangulatban kellett távoznia, de ez már a múlté, az egyetem ma már büszke rá) már számos fertőzés (influenza, zika, HIV, herpesz) ellen folyt az mRNS-vakcinafejlesztés, bátorító eredményekkel.
Bár a covid derült égből villámcsapásként érkezett, a kutatók korántsem voltak felkészületlenek a vakcinafejlesztésre. „2018-tól dolgozunk a Pfizerrel egy influenzavakcina fejlesztésével kapcsolatban. Már éppen készen álltunk, hogy megkezdjük a klinikai teszteket. Így a covidra való átállás igazából csak technikai kérdés volt – mondta korábban az immár Nobel-díjas tudós. – Ha a pandémia húsz évvel ezelőtt tört volna ki, akkor az oltóanyagfejlesztéshez fizikailag is birtokolnunk kellett volna a vírust, ami nagy késedelmet okozott volna. De ma már bármilyen gén legyártható, ami alapján könnyen lehet mRNS-t szintetizálni – tette hozzá. Így tehát csak a koronavírus tüskefehérjéjének DNS-szekvenciájára (vagyis egy emailben elküldhető adatsorra) volt szükségük.
Milliók élete menthető meg
Persze ne gondoljuk azt, hogy olyan egyszerű az eljárás. Karikó másik alapvető felfedezése az volt, hogy hogyan lehet bejuttatni a kívánt mRNS-t olyan nanorészecskékbe (membránnal borított hólyagokba), amelyek segítségével a molekula túléli a sejten kívüli tér viszontagságait, majd sikeresen bekerülhet a sejtbe, majd ott bekapcsolódhat a fehérjeszintézisbe. Szerencsére már ezzel is elkészültek a pandémia előtt, így szó szerint néhány hét alatt ki tudták fejleszteni a covid-vakcinát.
Az mRNS-technológia csodája éppen a flexibilitás. Ha megvan annak a fehérjének a DNS-szekvenciája, ami ellen ellenanyagot kell termeltetni a szervezetben, a róla készített mRNS-másolatot egyszerűen bele kell csomagolni a nanovezikulába, és kész. Talán ez túlzott leegyszerűsítése a folyamatnak, de az biztos, hogy a technológia döbbenetesen felgyorsítja a soha nem látott kórokozók elleni oltóanyagok fejlesztését, és így milliók életét lehet megmenteni, akik különben a klasszikus vakcinakutatás hosszú évei alatt védtelenül halnának meg.
Az emberek hajlamosak hinni az egymást követő orvosi csodaszerekben, és abban reménykednek, hogy ami az egyik betegség ellen bevált, az minden egyebet is gyógyíthat. Ez a lehetőség elméletileg adott az mRNS-ben is, alkalmas lehet más oltásokhoz, de a rákterápiában vagy a neurodegeneratív betegségekkel szemben is. Hogy beváltja-e majd a hozzá fűzött reményeket, az a következő években kiderül. Vannak szkeptikus kutatók is, de azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy Karikó Katalin oltása legyőzte a száz éve leghalálosabb járványt okozó vírust, és ezzel milliók lehetnek hálásak neki az életükért.
