Mennyi időn belül bukkanhat az emberiség valamilyen földön kívüli létformára?

Mennyi időn belül bukkanhat az emberiség valamilyen földön kívüli létformára?

Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon épülete (Fotó: Touch Of Light)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Új sorozatot indítottunk: minden héten szemezgetünk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!

BBC

Tízéves szerződést kötött az amerikai védelmi minisztérium a Microsofttal; a vállalat 10 milliárd dollárért építi ki a Pentagon új generációs belső számítógépes hálózatát, a JEDI-t (Joint Enterprise Defence Infrastructure). A rendszer mesterséges intelligencia segítségével készít elemzéseket, és védi a szigorúan bizalmas információkat, az adatátvitelt és a forgalmat.

A JEDI-nak háborús helyzetben, konfl iktuszónában is jó és gyors hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz, illetve a belső felhőszolgáltatáshoz, hogy onnan mindig és azonnal bármilyen szükséges információhoz hozzá tudjanak férni a fegyveres erők. A szerződéskötés lehetőségét elsőként az Amazon nyerte el, ám rengeteg kifogás, kritika és visszásság volt körülötte, ezért elvették tőlük, így került a megbízás a Microsofthoz.

Wired

Nagy fába vágta a fejszéjét a NASA: leszállóegységet küldene a Vénuszra az égitest légkörének, éghajlatának és geológiájának tanulmányozására. A hozzánk legközelebbi bolygót nem hiába hívják a Föld pokoli ikertestvérének: nincs az a jármű, amely megmaradna a talaján – a felszínén 460 Celsius-fok uralkodik, a nyomás akkora, mint több ezer méteres mélységben a tengerfenéken, miközben orkánszerű szél süvít. A Vénusz-kutatásában eddig a (szovjetek) oroszok jeleskedtek, ám készülékeik hamar megsemmisültek. Az utolsó leszállóegységük 1984-ben landolt, és két napot bírt ki.

Az új eszközt fejlesztő Tibor Kremic és csapata most 60 napos élettartamra tervezi a mindössze 25 centiméter átmérőjű megfigyelőegységet. Az LLISSE kódnevű, mesterséges gyémántból és a majdnem olyan kemény szilícium-karbidból készülő szerkezetet 2023-ra készítik el, az oroszokkal közösen 2026-ra szeretnék a bolygóra juttatni. A jelenlegi ismeretek szerint a Vénuszon korábban volt víz, így élet is lehetett, egészen addig, amíg az egyre erősödő Nap fel nem forralta a bolygót.

Reuters

Harminchat évig restaurálták, most már látogatható a Vezúv Kr. u. 79-es kitörésekor elpusztult, főleg gazdagabbak által lakott kis római város, Herculaneum egyik impozáns villája, a Bicentenárium Háza. A főutcán álló, háromszintes, 560 négyzetméter területű épületben Gaius Petronius Stephanus és felesége, Calantonia Themis lakott. A falakat állatjelenetes, térnagyobbítás gyanánt festett „építési tagozatok” díszítették. Az atrium mögötti fogadószoba padlóját kiváló minőségű, fekete-fehér geometrikus mintájú mozaik borította.

Az épületet mintegy 20 méternyi hamuréteg alatt, 1938-ban, az első ásatások kétszázadik évfordulóján találták, innen kapta a nevét. 1983-ban kezdték felújítani, és a szakemberek szerint azért tartott eddig, mert teljesen új, innovatív restaurálási módszereket és anyagokat kellett kifejleszteniük hozzá.

Live Science

Washingtonban tartotta hetvenedik éves kongreszszusát az űrkutatást és –együttműködést támogató, párizsi székhelyű Nemzetközi Asztronautikai Szövetség. Az egyik szekcióban arról kérdezték a kutatókat, szerintük mennyi időn belül bukkanhat az emberiség valamilyen földön kívüli létformára. Claire Webb, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója a Drake-formula – azaz az egy adott csillagközi térrészben levő, egymással kommunikálni képes civilizációk számát megadó egyenlet névadó – alkotóját idézve úgy véli, a mágikus dátum 2024. Mike Garrett, a brit Jodrell Bank obszervatórium igazgatója szerint 5–15 éven belül bukkanunk élet nyomaira a Marson.

Andrew Siemion, az idegenek felkutatásával foglalkozó, Berkeley-i SETI Intézet igazgatója 2036-ot jósol. Míg a SETI elnöke, Bill Diamond abban bízik, ez még az ő életében bekövetkezik. Lucianne Walkowicz, a chicagói Adler planetárium csillagásza szerint 15, míg az MIT naprendszerünkön kívüli bolygókat, azaz exobolygókat kutató csillagásza, Sara Seager arra számít, 20 év múlva lehetséges ez.

Az összeállítást készítette: Balogh Roland

Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/44. számában jelent meg október 31-én!

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/44. számban? Itt megnézheti!

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben