Ahogy lapunk is beszámolt róla, a héten egymás után négy nap is megdőlt a valaha mért legmagasabb átlaghőmérséklet rekordja a Földön. Igen, a belinkelt cikkben még csak három nap szerepelt, de ez már elavult adat, hiszen azóta újabb nap telt el, és könnyen lehet, hogy holnapra ez a hír is elavul, hiszen semmi jele, hogy az egész bolygót felperzselő hőhullám a közeljövőben csillapodni tervezne.
A hét elején elért rekordhőmérséklet még „csak” 16,2 Celsius-fok volt, de néhány nappal később ez már meghaladta a 17,2 Celsius-fokot is. Ha most azt gondolják, hogy a 17 fok egyáltalán nem olyan sok, akkor vegyék figyelembe, hogy ez nem napi csúcshőmérséklet, hanem a napi átlaghőmérséklet (vagyis az éjszakai lehűlést is beleszámítják), ráadásul nemcsak a trópusokat és a mérsékelt övi területeket tartalmazza, hanem a magas hegységeket és a sarkvidékeket is.
A kutatók szerint a mostani globális hőhullámot az El Niño-jelenség és az ember okozta globális felmelegedés kombinációja okozza, és az ABC által megszólaltatott légkörfizikus szerint a következő hat héten még simán lehet ennél is melegebb. Az idei június már így is a valaha mért legmelegebb június volt a Földön – mind a levegő, mind az óceánok hőmérsékletét tekintve – de nagyon is elképzelhető, hogy a július és az augusztus gyorsan meghaladja majd ezt a rekordot is.
Amellett, hogy a hőség gyakorlatilag élhetetlenné tesz egész régiókat a bolygón, és ellehetetleníti az élelmiszertermelést, közvetlenül is gyilkolja az embereket. Az amerikai közegészségügyi hivatal statisztikái szerint az Egyesült Államokban évente 600 ember hal meg a hőséggel közvetlenül összefüggő betegségekben. A hőhullámok, ha sok év átlagát tekintjük, a legtöbb ember halálát okozó időjárási jelenségek szerte a világon, messze a tornádók, hurrikánok és hasonló látványos természeti katasztrófák előtt. Csak a hőség emberölései általában nem érik el az emberek ingerküszöbét, mert a legtöbb esetben nem járnak városok elpusztulásával, épületek összeomlásával és hasonló katasztrófafilmbe illő jelenetekkel (bár azért erre is van példa, amikor erdőtüzek pusztítanak).
A hőség hatására „csak” a szokásos szívrohamok, sztrókok száma, esetleg a közlekedési balesetből eredő halálozások gyakorisága ugrik meg, de ettől nem kezdenek a lapok „percről-percre” élő közvetítésbe, és a hírtévék sem szakítják meg rendkívüli hírekkel a műsorfolyamukat. A hőség áldozatai csupán szomorú, de „természetes” módon halnak meg. Az idei hőhullámok azonban olyan sok halálos áldozattal járnak, hogy mégis sokan felfigyelnek rájuk. Kanada nyugati, csendes-óceáni partvidékén 49,6 Celsius-fokkal abszolút kanadai hőségrekordot mértek, Kaliforniában pedig 54 fok is volt a múlt héten. A kutatók szerint gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy ilyesmi, ilyen nagy tömegben klímaváltozás és globális felmelegedés nélkül is előforduljon, így többé már nem is lehet kérdés, hogy van-e a szinte már folyamatossá váló hőhullámoknak közük az éghajlatváltozáshoz.
Az utóbbi hetek hőhullámaiban csak Brit-Columbiában legalább 486 ember halt meg közvetlenül a hőség miatt, Oregonban 116, Washington államban 78 volt a halálos áldozatok száma (pontosabban ennél sokkal több lehetett, hiszen vélhetően számos krónikus beteg hirtelen halálában is szerepet játszott, hogy 50 fok tombolt a szabadban). Ehhez képest az elmúlt harminc évben átlagosan évi 46 ember halt meg az Egyesült Államokban a hőségnél sokkal jobban rettegett tornádókban.
Ha az emberi szervezet túlmelegszik, akkor dehidratálttá válik, a vér besűrűsödik, és így a szív nehezebben tudja áramoltatni a szervezetben. Emiatt a szervek és szövetek oxigénhiányos állapotba kerülhetnek. A túlmelegedés hatására hűtőmechanizmusok indulnak be, legfőképpen az izzadás, de egy bizonyos hőmérséklet felett már ez sem képes leadni a felesleges hőt a szervezetből (különösen, ha magas a páratartalom, és az izzadság képtelen elpárologni a bőrünkről). Az ezután egyre súlyosbodó hőstressz hőgutát okozhat, aminek hatására a keringési rendszer összeomlik, és orvosi segítség nélkül az érintett személy meghal. Az ember bizonyos mértékig hozzászokhat a magasabb hőmérsékletekhez, de ez az akklimatizáció hosszú időt vesz igénybe, így a hirtelen, az adott térségben teljesen ismeretlen hőhullámok ellen mit sem ér.
