Bár sokan arra számítottak, mégsem az mRNS-vakcinák fejlesztésében úttörő Karikó Katalin kapta idén a kémiai Nobel-díjat. (Ahogy korábban az orvosi Nobelt sem.) Csütörtökön háromnegyed tizenkettőkor jelentették be a kémiai Nobel-díjazottjait, idén Benjamin List és David MacMillan kapták megosztva az elismerést. A díj a molekulák építése terén elért eredményekért járt.
A skót David MacMillan elsősorban az enantioszelektív katalízist kutatja, doktori disszertációja az ónból származtatott biszoxazolin ligandumokról szólt. A kémia alapszakos Berta Dénes 2015-ös ELTE-szakdolgozatában is olvashatunk róla: „Az organokatalízis elnevezés David MacMillantől származik. Az első organokatalizátorként használt vegyületek kinin és kinidin alkaloidák illetve származékaik voltak, melyek között van több mint egy évszázados múltra visszatekintő példa is. Ennek ellenére az áttörés váratott magára, és csak az utóbbi évtizedekben terjedt el a laboratóriumi gyakorlatban az organokatalízis használata. Az ezredforduló környékétől kezdve a területen született publikációk száma ugrásszerűen nőni kezdett, mely növekedés azóta is töretlen. Az organokatalízis sikere a lehetséges megoldásokkal szembeni előnyeiben keresendő. A fémkomplexek használata környezeti kockázatot jelenthet, hiszen nagyrészt toxikusak. Ugyanakkor számos fémorganikus vegyület kezelése nehézséget jelenthet, érzékenyek lehetnek oxigénre, vízre, magas hőmérsékletre.”
A kutatópáros az aszimmetrikus organikus katalízis felfedezéséért kapta a díjat. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint felfedezésük fontos hatással volt a gyógyszerészeti kutatásokra, illetve zöldebbé tette a kémiát.
Száztizenharmadik alkalommal osztották ki a kémiai Nobel-díjat, aminek első díjazottja 1901-ben Jacobus Henricus van ’t Hoff volt. Négy magyar kapott eddig kémiai Nobel-díjat: 1905-ben Lénárd Fülöp, 1943-ban Hevesy György, 1994-ben Oláh György, 2004-ben pedig Herskó Ferenc.
Csütörtökön jelentik be az irodalmi Nobel-díjast, itt még szurkolhatunk magyar győzelemért. Évek óta az esélyesek között tartják számon Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert is.
