Sajtóhír: Magyarország – értsd: a magyar kormány(?) – leendő nemzeti olimpiánk Szlovákiába való részleges kitelepítéséről határozott.
Előzmény: október 24-én megjelent a MOB honlapján, hogy „A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöksége együttesen, egyhangúlag, minden testületi tag támogató szavazatával határozatot hozott, amelyről Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó magyar tagja és Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke tájékoztatta Budapest főpolgármesterét, valamint a fővárosi közgyűlés képviselőcsoportjainak vezetőit, és kezdeményezték a szükséges egyeztetések lefolytatását.” A MOB és az MPB megkereséséről a főpolgármester október 25-én sajtótájékoztatón számolt be, ahol előzetes álláspontja ismertetése mellett elmondta, hogy előterjeszti a kérést a szerdai közgyűlésre.
Kifejezetten korrekt a sportszövetségek kezdeményezésének szövege; majdnem mindenben megfelel Fürjes Balázs különböző médiafelületeken elhangzott tájékoztatásainak a NOB feltételeiről (egyebek mellett a jelentkezés esetén folyamatos tárgyalási viszonyról van szó, elköteleződés nélkül, következmény nélküli visszalépés lehetősége benne van stb.) de fontos megjegyezni, hogy:
• a közölt NOB feltételrendszerben nem szerepel utalás a határon kívüli társrendezés lehetőségére
• a MOB határozatának további pontjai között sincs utalás a határon kívüli társrendezés lehetőségére, sem pedig arra, hogy erről egyeztetés történt volna harmadik féllel (forrás a MOB honlapja).
Ehhez képest a fővároshoz történt hivatalos megkeresést követően – mint arról a nepszava.hu, a 444.hu, a 24.hu már korábban beszámolt – október 26-án Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke a turisztikai és sportminiszterrel (Dusan Keketi) közösen tartott sajtótájékoztatón jelentette be, miszerint egyeztetnek a magyar féllel a szlovák sportlétesítmények listájáról. – Magyarország úgy határozott, hogy Szlovákia területén is találhatók olyan sportlétesítmények, amelyek beilleszthetők lennének az olimpia rendezésébe, mint például a magántulajdonban lévők, illetve a pozsonyi, dunaszerdahelyi vagy kassai futballstadionok. Nem kizárt, hogy új létesítmények épülnek majd a koncepció részeként – magyarázta. Az egyik közös projekt például a somorjai olimpiai edzőközpont és sportkomplexum bővítése lehetne, amely Olimpiai Aréna néven funkcionálna. Az Olimpiai Aréna Keketi szerint több mint 15 olimpiai sportág számára biztosítana infrastruktúrát közel 5000 négyzetméteres területen (forrás: parameter.sk)
Hogy-hogy egyeztettek már valakik a leendő nemzeti olimpiánk egy részének külföldre telepítéséről és a szóba jöhető sportlétesítmények listájáról? Miért akkor egyeztettek, amikor még (sok egyéb információ mellett) nincsenek magyarországi helyszínek, sportlétesítmények kijelölve, és a fővárosi döntés előtt állunk a NOB-bal való partnerségi egyeztetések elindításáról? Kivel egyeztethettek a leendő szlovák partnerek (a szlovákiai sajtótájékoztatón elhangzottak szerint „Magyarország úgy határozott.”...)? Miért nem szerepel ez az egyeztetés a MOB/MPB kezdeményezésében, illetve a MOB honlapján?
Miért időzítette a szlovák kormánypárt rapid bejelentését épp a főpolgármester sajtótájékoztatóját követő napra, a fővárosi közgyűlési döntés előttre?
Miért sietett a főpolgármester nyilatkozni úgy az ATV Híradónak, hogy már 5 évvel ezelőtt álmodott egy Bécs–Pozsony–Budapest rendezésű olimpiáról? Miért nincs hivatalos tájékoztatás a nyilvánosság számára (a budapest.hu oldalon sincs hír) az informatív és korrekt MOB-határozatról, továbbá az ominózus egyeztetésről; „jó” szokás szerint csak a sajtótájékoztatókat, nyilatkozatokat, politikai alapú véleményeket látjuk szerte a médiában?
A válaszokat keresve a kérdésözönre abból kell kiindulni, hogy a szlovák párt elnöke tartotta a sajtótájékoztatót a megkezdett egyeztetésről a turisztikai és sportminiszter társaságában. Egyfelől Magyarország en bloc nem határozhat, de tekintsük ezt pongyolaságnak vagy apró fordítói vétségnek. Viszont konkrét helyszínek listájáról, megnevezett sportlétesítményekről van szó Szlovákiában; tehát ez nem puhatolózó tárgyalás lehetett, hanem valamilyen félhivatalos-informális háttéregyeztetésről lehet szó. Nem a szlovák sportszövetség tette a bejelentést, vagyis nem ezen a szinten folyhatott az egyeztetés, hanem vezető politikusok között. Tehát konkrét egyeztetés lehetett a helyszínekről a magyar kormánypárt elnökével, vagy a kormány képviselőjével vagy a kormány MOB-ba delegált tagjával. Persze ez nem lehetett hivatalos, nem is került eddig a nyilvánosság elé. Most mégis gyorsan kellett nyilvánosságra hozni, hogy a plusz információval a befolyásolás időben megtörténjen: bár vannak hiányok, nem kell nekünk újakat (például nálunk extrémnek számító sportági létesítményeket) építeni, kisegítenek a szlovák barátok.
Kérdés persze, hogy lehetséges-e ez, hiszen nincs több ország pályázásáról szó a MOB előterjesztésében, illetve a NOB közzétett szabályzatában. Tehát elképzelhető, hogy ezt a tárgyalásokon még ki kellene „harcolni”. És akkor élhet a Bécs–Pozsony–Budapest tengely (a többi nem számít), éljen az új Monarchia!
Melléklet (forrás a MOB honlapja)
A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökségének együttes, egyhangú határozata a következő:
1. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) áttekintette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a jövőbeni olimpiai és paralimpiai játékok (a továbbiakban együttesen olimpia vagy olimpiai játékok vagy játékok vagy játék) helyszíneinek kiválasztására irányuló eljárásrendjét.
a) A NOB 2019-ben eltörölte a bonyolult és költséges, a pályázók eltérő adottságait figyelembe venni nem képes olimpiai pályázatokat. Az új helyszínválasztási eljárás ezzel szemben egy két szakaszból álló, rugalmas szakmai párbeszédfolyamat.
b) Az új eljárási rend első szakaszában bármelyik nemzeti olimpiai bizottság és/vagy ország-város, konkrét céldátum megnevezése nélkül, bármilyen időtávlatban érdeklődhet az olimpia- és paralimpiarendezés iránt. Ennek a szakasznak a hivatalos megnevezése: Tájékozódási Folyamat, („Continuous Dialogue”). A folyamatban résztvevők megnevezése: érdeklődő fél („interested party”).
c) A NOB az ilyen érdeklődő féllel szakmai párbeszédbe kezd, amelynek során alaposan tájékozódni lehet a játékok megrendezésének körülményeiről, illetve a NOB és az érdeklődő fél közösen felmérik a rendezés lehetséges előnyeit, kockázatait, a szükséges ráfordításokat. A Tájékozódási Folyamat időtartama jellemzően kettő-négy év.
d) A NOB szabályai szerint a Tájékozódási Folyamat célja, hogy a NOB és az érdeklődő fél közösen megvizsgálja, hogy megvalósítható-e az ország/város saját adottságaihoz és olimpiától független fejlesztési terveihez igazodó, a fenntarthatóságon alapuló, a házigazda és a nemzetközi olimpiai mozgalom számára egyaránt előnyös olimpia. Ennek megfelelően a Tájékozódási Folyamat nem konkrét időpontban való olimpiarendezésre irányul („non edition specific”), az abban való részvétel nem minősül olimpiára való jelentkezésnek, illetve nem jár semmilyen kötelezettségvállalással („non comittal”).
e) A Tájékozódási Folyamat során a NOB nem ígéri olimpia odaítélését, az érdeklődő fél pedig nem köteles olimpiát rendezni akkor sem, ha a NOB szívesen jelölné ki házigazdának. A folyamatból egy érdeklődő bármikor kiléphet, ha úgy dönt, hogy nem akar tovább foglalkozni az olimpiarendezés gondolatával. E tájékozódási szakasz végén a NOB úgynevezett megvalósíthatósági jelentést („feasibility report”) készít, amelyben véleményezi a fenntartható és kölcsönösen előnyös olimpiarendezés lehetőségét az adott helyszínen.
f) A NOB az elkészült megvalósíthatósági jelentések alapján, saját diszkrecionális döntésével meghív egyetlen érdeklődő felet a kiválasztási folyamat második szakaszába. Ennek a szakasznak a neve Célzott Tárgyalás („Targeted Dialogue”). Az ilyen felkérés körülbelül 10 évvel egy adott olimpia és paralimpia előtt történik meg. A meghívott érdeklődő fél megnevezése a Célzott Tárgyalás megkezdésével Preferált Ajánlattevőre („Preferred Bidder”) változik.
g) A NOB-tól a Célzott Tárgyalásra vonatkozóan érkező hivatalos tárgyalási meghívást az érintett félnek – a nemzeti olimpiai bizottságnak, a városi önkormányzatnak, a tartományi és/vagy központi (szövetségi) kormányzatnak – hivatalos határozatban, kifejezetten el kell fogadnia. Természetesen a felkérés visszautasítható. Valójában ekkor kell dönteni az olimpiarendezésre való jelentkezésről vagy a jelentkezés elutasításáról. Ha a meghívott érdeklődő fél elfogadja a felkérést, a Célzott Tárgyalás egyértelmű célja, hogy a meghívott féllel egy éven belül megállapodjanak valamelyik soron következő konkrét olimpia rendezési jogáról.
h) Az esetleges megegyezés egy konkrét olimpia rendezési feltételeit egyértelműen rögzítő rendezési szerződés („host city contract”) végleges tervezetének elfogadásában ölt testet. A házigazda részéről a szerződő fél a nemzeti olimpiai bizottság és a városi önkormányzat, míg a nemzeti kormánynak kötelező állami garanciavállalással kell hozzájárulnia a szerződéshez. A rendezési szerződés házigazda általi jóváhagyása minősül az olimpia megrendezésére vonatkozó végleges elköteleződésnek. Ha ez megtörtént, akkor a NOB közgyűlése dönt az adott játékok rendezési jogának odaítéléséről.
i) A szabályok megengedik, hogy a NOB egyszerre, párhuzamosan több egymást követő olimpia rendezési joga tekintetében is megnyissa és végig vigye a Célzott Tárgyalásokat, majd egy időben több soron következő játék rendezési jogát is odaítélje. A NOB gyakorlata alapján a MOB valószínűnek tartja, hogy 2027-2029 között a NOB akár három nyári olimpiai játék, a 2036., a 2040. és a 2044. évi rendezési jogáról is dönthet egy időben.
2. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság egy esetleges jövőbeni lehetséges olimpiarendezési szándék megítélése kapcsán felkéri Budapest Főváros Önkormányzatát, hogy a MOB-bal és az MPB-vel együtt kapcsolódjon be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Tájékozódási Folyamatába („Continuous Dialogue”). Mindezt annak tiszteletben tartásával, hogy a Tájékozódási Folyamatban való részvétel nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, nem irányul olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogának a megszerzésére és nem minősül olimpiai rendezési szándék kinyilvánításának.
3. A MOB és az MPB azt javasolja Budapest Főváros Önkormányzatának, hogy a Tájékozódási Folyamatba való bekapcsolódás célja az olimpia és paralimpia megrendezhetőségével kapcsolatos információk megismerése, illetve annak tárgyilagos vizsgálata legyen, hogy Budapesten, Magyarországon a 21. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok, hogy az olimpiarendezés Budapest és Magyarország számára egyértelműen előnyös, az olimpiától függetlenül szükséges ország- és városfejlesztési intézkedéseket elősegítő legyen.
4. A MOB és az MPB azt javasolja Budapest Főváros Önkormányzatának, hogy a Tájékozódási Folyamat eredményeiről legkésőbb 2026. szeptember 30-ig közösen készítsenek bárki által megismerhető nyilvános jelentést.
5. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöksége felkéri a MOB elnökét, az MPB elnökét és a NOB állandó magyar tagját, egyben a MOB elnökségi tagját, hogy a MOB és az MPB nevében a fentiekről kezdjék meg a szükséges egyeztetéseket Budapest Főváros Önkormányzatával.
