A képviselők 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg az emberi erőforrások minisztere által beterjesztett jogszabályt. Megszűnik a magántanulói jogviszony, nem tudni, mi lesz az alternatív iskolákkal, szigorodnak az óvodába járás szabályai.
A beterjesztett változathoz képest a törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon. Pozitívan értékelhető, hogy továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni. De az alternatív iskolák helyzetét alapvetően befolyásolja, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) foglalt alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. Ez a rendelkezés a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
„Amennyiben a módosításokat alkalmazzák, azok lényegében ellehetetleníthetik az iskoláinkban a Waldorf-pedagógiai szerinti működést. A Magyar Waldorf Szövetség részéről a következő időszakban is folyamatosan egyeztetni fogunk az Oktatási Államtitkársággal annak érdekében, hogy egy olyan megoldást találjunk, amely minden érintett fél számára elfogadható és már a következő tanévtől garantálja a Waldorf-működés folytatásának lehetőségét" – olvasható ezzel kapcsolatban a Magyar Waldorf Szövetség lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A szervezet ügyvezetője, Szabó Zoltán hangsúlyozta: a módosítás, amelynek értelmében az állami kerettanterv tantárgyi struktúrájától maximum 30 százalékban lehet eltérni, illetve hogy ennek megfelelő új alternatív-kerettantervet kellene benyújtani egy éven belül a minisztérium részére, szintén kiemelten sérelmes a magyarországi Waldorf-iskolák számára. – A Waldorf-iskolák jelenleg az emberi erőforrások minisztere által elfogadott Waldorf-kerettanterv szerint végzik a tevékenységüket, melynek megalkotásakor és elfogadásakor ilyen szabályozás nem volt érvényben. Több kérdés is felmerül a témával kapcsolatban. Egyrészt kérdéses, hogy a jelenlegi Waldorf-kerettanterv megfelel-e az új előírásnak. Ehhez tudni kellene, hogy a döntéshozó pontosan mit ért "tantárgyi struktúrától való százalékos eltérés" alatt – fejtette ki a szövetség ügyvezetője. Úgy vélik, amennyiben bármit meg kell változtatni egy éven belül, akkor szintén kérdésként merül fel, hogy figyelembe kell-e majd venni a tervezetten jövőre elfogadandó (jelenleg nem ismert tartalmú) új NAT alapján íródó új állami kerettantervet. – Mennyi idő lesz minderre? Végezhető-e néhány hét/hónap alatt ilyen horderejű, megalapozott szakmai munka? Milyen Waldorf-alapértékek sérülhetnek a módosítások során? – vetik fel.
Aggályosnak tűnik, hogy a most elfogadott törvény szerint az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. „Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt" – áll a szabályozásban. Csak akkor adható felmentés e kötelezettség alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Erről a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével 2020. január 1-jétől egy a kormány által kijelölt szerv fog dönteni.
Megszűnik a magántanulói jogviszony is szeptember 1-jétől, ezt az egyéni munkarend váltja fel, melynek engedélyezése a diák egyéni adottságától, sajátos helyzetétől függ, a döntés joga pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül.
Problémás, ó hogy az új törvény bevezetésével elveszik a véleményezési jogát a szülőktől és a tanároktól az igazgató személyét illetően, így a kinevezés kizárólag politikai hatáskörbe kerül. A tankönyvellátás szabályait ezentúl nem önálló jogszabály, hanem a köznevelési törvény tartalmazza majd.
Áder Jánoshoz fordulnak a civilek
A szülői Hang Közösség szerkesztőségünknek elküldött közleménye szerint a civil szervezetek kérik a köztársasági elnököt, hogy a törvényt küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolásra. Kifogásolják, hogy a törvénymódosítást nem előzte meg szakmai egyeztetés, mint írják, „a törvény sérti a normavilágosság követelményét a magántanulói státusz eltörlése kapcsán, és nem biztosít kellő felkészülési időt a törvény rendelkezéseinek betartására. A törvény visszaküldésével lehetőség nyílna az oktatás kérdéséről valódi, az érintettek és a szakértők bevonásával zajló érdemi egyeztetésre és a törvény módosítására is.”
Továbbá rámutatnak arra is, hogy a törvény nem biztosít kellő felkészülési időt. „Így például a fejlesztő pedagógiai ellátás a törvény kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba; az alternatív kerettantervek jóváhagyásának szempontjait úgy egészülnek ki, hogy már a törvény kihirdetésétől számított 8. napon alkalmazni kell, még a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra is; és már szeptember 1-jétől a magántanulóság helyébe lép az egyéni munkarend intézménye, holott jelenleg még az sem ismert, hogy mely szerv lesz kijelölve az ezzel kapcsolatos rendelkezésekre.”
A köztársasági elnöknek küldött levél teljes szövege itt olvasható.
