Márciusig 1,11 milliárd forintot kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti alaptanterv előkészítése is zajlott – derült ki a projektgazda Eszterházy Károly Egyetem (EKE) a Magyar Narancs közérdekűadat-igénylésére adott válaszából.
A szakértők bruttó bérköltségeként 934 millió forintot tüntettek fel válaszukban. A projekt 2017. július 1-jén indult és idén október 31-én zárul; az egyetem adatszolgáltatásában már a következő hónapokra tervezett kifizetések is benne vannak.
Mint a Narancs írja, az Eszterházy Károly Egyetem honlapján található összefoglaló szerint az egyetem összesen 2,4 milliárd forintot kapott az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 jelzésű uniós pályázat két oktatási projektrészének megvalósítására. 2 milliárd forintot különítettek el a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása” projektrészre, itt zajlottak Csépe Valéria pszichológus professzor vezetésével az új Natot megalapozó kutatások, itt készült el a Nat első tervezete, jelenleg pedig a tanterv szeptemberre időzített bevezetését támogató munkát végeznek. További 400 millió forintért a pedagógusok digitális felkészültségét méri fel és fejleszti az egyetem.
Bár a Magyar Narancs adatigénylésében a Nathoz közvetlenül kapcsolódó projektrészre kérdezett rá, az EKE egy ömlesztett táblázatot küldött a hetilapnak teljes projekt szakértői kifizetéseiről, így jött ki az összesen 1,11 milliárd forint. A 2,4 milliárdos keretösszeg fennmaradó részét a Magyar Narancs szerint vélhetően az adminisztratív munkatársak bérére, dologi és utazási költségekre, informatikai fejlesztésekre fordították. Hogy hogy néz ki a teljes szakértői névsor, nem derül ki az adatigénylésből sem. Mint a cikk is emlékeztet, csupán néhány név volt nyilvános a szakértői csapatból, az adatigénylésre adott válaszban pedig munkakörök és foglalkoztatotti számok szerepelnek, ez alapján a Narancs szerint 303-an dolgozhattak a projektben, bár a hetilap szerint elképzelhető, hogy ennél valamivel kevesebb emberről van szó, hiszen egy szakértő menet közben munkakört is válthatott, vagy egyszerre több feladatot is elláthatott.
A Magyar Narancs szerint kérdéses, mennyi hasznosult a jól fizetett szakértők munkájából. „A Csépe Valéria vezette kutatócsoport 2018 augusztusában hozta nyilvánosságra a Nar tervezetét. Ezt a szakmai szervezetek, ha bizonyos pontokon kritizálták is, összességében óvatos optimizmussal fogadták, a kormány viszont sietve közölte, hogy nem tartja elég »nemzetinek«, így ebben a formában biztosan nem lesz belőle jogszabály, inkább átdolgozzák. A végül idén január 31-én a Magyar Közlönyben megjelent szöveg valóban radikálisan eltér a 2018-as javaslattól, a humán tantárgyaknál pedig nyomokban is alig emlékeztet rá” – írja a Magyar Narancs.
