Falus András: Szörnyű, az emberek milyen megalapozatlan elméleteknek képesek hitelt adni az oltások kapcsán

Falus András: Szörnyű, az emberek milyen megalapozatlan elméleteknek képesek hitelt adni az oltások kapcsán

Fotó: Unsplash/Markus Winkler

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Rengeteg tévhit kering a koronavírus-vakcinák kapcsán, aminek meg is van az „eredménye”: az Ipsos szeptemberi felméréséből kiderült, a magyarok 44 százaléka nem oltatná be magát a vírus elleni készítménnyel. A 24.hu ezért Falus András Széchenyi-díjas immunológus, a Semmelweis Egyetem professzor emeritusa segítségével próbált tiszta vizet önteni a pohárba.

Falus András mindenekelőtt szörnyűnek nevezte, hogy az emberek milyen megalapozatlan elméleteknek képesek hitelt adni az oltásokkal kapcsolatban. Az egyik ilyen tévhit, hogy „a védőoltások kimerítik az immunrendszert”. Szerinte ez hatalmas ostobaság, a csontvelő naponta milliószámra ontja a legváltozatosabb immunsejteket.

A valós előnyöket és hátrányokat mérlegelve Falus András úgy fogalmaz: „Az oltásellenességet nevezhetném gyilkosságra való felbujtásnak, és akár hasonlóan is büntetném.”

Persze az első vakcinával szemben érthető lehet a laikus tömeg bizonytalansága abból a szempontból, hogy akarva-akaratlanul is „prototípusként” tekintünk rá. Mint hozzáteszi, idővel megjelennek majd az újabb és újabb generációk, de szerinte nem kell félnünk a mellékhatásoktól. Az engedélyeztetési eljáráson átesett első oltóanyaggal a legrosszabb, ami történhet az emberek 99,99 százalékánál, az lehet, hogy nem hat úgy, mint vártuk. Elképzelhetőnek tartja, hogy az enyhe mellékhatások nem a népesség 0,01, hanem 0,02 százalékánál jelentkeznek majd, ami ugyan kétszeres különbség, de összességében nem mérvadó.

Az egyik vakcina-variációnál, amely talán a leghamarabb készül el, az ember számára ártalmatlan, úgynevezett adenovírust használják vektorként – magyarázza a professzor. Az adenovírusba »becsempészik« a SARS-CoV2 genetikai anyagának, például a vírus tüskefehérjéjének egy darabját, ami jelzést küld az immunrendszernek, kiváltja az aktivitását, és megtanítja a vírus felismerésére.

Az továbbra sem ismert, milyen hosszan nyújt majd védelmet a fertőzés ellen, a becslések néhány hónap és néhány év között mozognak, ezt majd a szélesebb körű tapasztalatok válaszolják meg. Ugyanakkor szerinte az oltóanyag valós és erős védelmet fog nyújtani.

Falus András úgy látja, az első, tömegek számára beadható vakcina reálisan 2021 második negyedévében készülhet el, de ekkor még meg kell oldani azt az elképesztő logisztikai kihívást is, amit sok százmillió adag legyártása és eljuttatása jelent a Föld minden országába.

Végezetül még üzent azoknak, akik szerint az influenza veszélyesebb, több halált okoz, mint az új koronavírus. – Ha ez a „statisztika” tavasszal még talán meg is állta a helyét, mostanra messzemenően nem igaz – szögezte le –, ma már több Covid–19-beteg hunyt el vagy szorult intenzív ellátásra, mint a legkeményebb szezonális influenzajárványok idején.